Kolonics Györgyhöz a mentô 17 perc alatt ért oda.
Kolonics György meghalt.
Kolonics György eddigi élete során legalább tíz alkalommal legalább öt percre megmutatta a sportág iránt érdeklôdôknek, hogy van egy hely, amit Magyarországnak neveznek, és ott is élnek emberek. Nem sárkányok, emberek.
Nem ingyen tette, ebbôl élt, sportoló volt, élsportoló, munkája a sport, node ez kegyeletsértés.
Kolonics György hazánk hôse.
Kolonics György élete és halála sokkal fontosabb, mint bármely más tetszôleges magyar állampolgáré.
Hazánk más állampolgáraihoz szintén kimegy a mentô, a 17 perc akkor is örökkévalóságnak, de legalább 37 percnek tûnik.
A 17 perc nem rossz, van, hogy életmentéshez kevés, de van hogy elegendô.
 

Azonban ha hazánk hôsérôl van szó, a 17 perc rossz.
A mentésirányítóval nem közölték hogy itt kérem hôsrôl van szó, most az egyszer igazán úgy kellene végezni a munkáját, hogy kiérjen a mentô, mert máskülönben fegyelmi.
Ha a mentésirányítónak nem szólnak, akkor ô úgy végzi a munkáját hazánk hôsével kapcsolatban is, mint hazánk összes többi állampolgárával kapcsolatban, ami viszont hiba.
A mentésirányító munkája az, hogy mentôt küldjön a betegekhez, megfelelô kocsit a megfelelô helyre, és ha a kedves megrendelô fontosember, akkor helikoptert.

Kellene egy telefonszám, amin hazánk hôseit lehet bejelenteni. Amit nem használnak mindenféle mezítlábas betegek, ostoba szívbeteg csinovnyikok, neadjisten a haza testén élôsködô nyugdíjasok, hanem csak és kizárólag fontos hôsök.

Mert nekik ez jár. Mert én ezt nagyon szívesen kifizetném az társadalombiztosításomból, vagy ha az nem elegendô, akkor az adómból kipótolnám.
Valójában két dolgot fizetnék ki szívesen: hazánk hôseinek VIP vonalát, és a saját VIP vonalamat. Mindenki más megdögölhet.

Az elkövetkező napokban folytatásokban közöljük egy 83 éves, nyugdíjas olvasónk cikkét. Témája, amelyet több irányból is körüljár, Magyarország egyik legégetőbb szociális-etnikai problémaköre.

Még van mondanivaló a romákról

A cigányság India északi részéről a XV. században szóródott szét Moldávia és Magyarország területéről egész Európa területére. Létszámuk mintegy 5,71 millió. A cigány népesség három nagy csoportból áll, de vannak alcsoportok is. Romák, manusok és kalék. A franciaországi manusok három alcsoporot képeznek, kalderák, lovarák és csurarák. Magyarországon a romák, és az ún. lováriak élnek, ezt a két nyelvjárást beszélik. Társadalmi berendezkedésük, a családi örökösödési ágak vezetőiből alakult krisen, azaz a vezetői tanács. A tanács vezetője a vajda, akinek hatalma és bírói joga van.

Családját nagyon szerető, ősszetartó népség. Ami elmondható egy családról, több családnál már nem állja meg a helyét. Általában lobbanékony, verekedő, bicskázó a róluk kialakított kép. Ezzel szemben nagyon sok értékes és jó tulajdonsággal rendelkeznek. Nevezetesen, rendkívűl muzikálisak, és van művészi érzékük. Sok múzeum, így a kecskeméti is őrzi roma festőművészek munkáit.

Czene Gábor meglepő cikket írt a mai Népszabadságba a nemrég született nacivadasz.blogspot.com weboldalról Nácivadászok szövetsége: Harcra fel! címmel. Ilyeneket ír például:

A legfontosabb különbség alighanem az, hogy a nácivadászok nem elégednek meg az oknyomozó munkával: kilátásba helyezték, hogy rendszeresen tartanak antifasiszta akciókat. Ezek mibenlétéről keveset tudni, de az egyik felhívás alapján gyanítható, hogy nem feltétlenül erőszakmentes megmozdulásokra gondolnak.

"Nem feltétlenül erőszakmentes" például a kezdeményezés, hogy százezer forintot fizetnek bárkinek, aki "egy vödör szart" borít Tomcat fejére.

Ahogy Czene is rámutat, az oldal "erős rokonságot mutat" a Partizáninfóval, amelyről e blog oldalain már megemlékeztünk. Ha lehet, a "nácivadászok" még gátlástalanabbul fogalmaznak és még bátrabban szórják a náci, fasiszta, nyilas jelzőket. Magukat "náciirtó portálnak" nevezik, ami önmagában is sokmillió kilóméterre repíti őket a normális közélet határain túlra.

Nyilván azt gondolják, hogy szükség van rájuk. Hogy a "hivatalos szervek tehetetlensége" arra kényszeríti őket, hogy önbíráskodjanak, és saját kezükbe vegyék a "nácik" kirtásának ügyét. Ha már a miniszterelnök is antifasiszta összefogást hirdet, akkor az államrend velük biztosan elnézőbb lesz, így kevésbé is kell válogatniuk a módszerekben. Öntsünk vödör szart Tomcat fejére, és rögzítsük az eseményt minél több szögből, milyen vicces.

Hihetetlen, hogy milyen óvoda van Magyarországon. Hogy a közéletben a tojásdobálás és a vödör szar ilyen hangsúlyt kaphat. Hogy egy országos, respektált napilap két hasábban hozhatja le Czene Gábor nem titkolt kárörömét afölött, hogy végre ismét alakult egy szervezet, amely (akárcsak a Magyarok Nyilai) magasról tesz az igazságszolgáltatásra, a jogrendre és az emberi méltóságra. Csak ez most jó nekünk, mert a "mi oldalunkon" áll.

Igen, úgy gondolom, hogy a radikalizmus néha érvényes válasz lehet egy ország problémáira. Lehet feszegetni a kereteket, lehet élesen és bátran kritizálni, lehet szalonképtelen hangnemet választani. De ez az öncélú szerencsétlenkedés, ez egyszerűen gáz. Emberek nevével, címével és elérhetőségeivel dobálózni, a kiirtásukkal fenyegetni, az pedig még egy fokkal rosszabb.

És az ilyen hülyéket kéthasábos cikkben bátorítani nemkülönben.

Itt és most 2 videót és egy honlapot fogtok látni, erőszak és gyűlölet témakörben, szerintem nagyon elgondolkodtatóak.

Az elsőt biztos ismeritek: bot, nagyi, pina.
Köszönet az elkészítéséért a puruttya.blog.hu-nak.
A kérdés: ér ez ennyit?

A második filmünk egy izraeli rövidfilm arról, hogy a zsidó-palesztin ellentétből hogy lesz összefogás. Azt hiszem, a magyar közélet kissé eltér más országok közéletétől.

Itthon nem ítéli el mindenki a szélsőségeket, ami szerintem nagy hiba. Nem lehet úgy relativizálni, hogy pl. a kurucnak vannak jó napjai, amikor nem is annyira ártalmas. Aki erőszakosan lép fel, másoknak bárhogyan kárt akar okozni, azt, legyen bármilyen oldalról jövő, lépjen fel bármilyen cél érdekében, el kell ítélni.

Végül pedig egy honlap, kattintsatok a kövekre, és gondolkozzatok egy kicsit.

A magyar U19-es futballválogatott akkor nem kerül be Európa legjobb 4 csapata közé, ha ma a bolgárok nyernek a németek ellen, aztán vasárnap a spanyolok ellen, és a németek megvernek minket vasárnap.

Ma Magyarországon van egy hatályos törvény, ami a munkavállaló és munkáltató kapcsolatát hivatott szabályozni. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan van egy halom olyan törvény, ami a munkavállaló és a munkáltató anyagi kötelezettségét az állam felé hivatott szabályozni.

Nem meglepô módon az adótörvények, az adók mértéke és formája automatikusan vonzzák hogy a munkáltatók és munkavállalók kart karba öltve megszegik a munka törvénykönyvét.

Posztíró pályázatunkra érkezett ez a kitűnő, kommentből született bejegyzés Attila, az Isten ostora tollából. Köszönjük!

"Attila,
nyilván a kormanyra utalsz, igaz?"

Nem Werwolf kedves, nem a kormányra utalok, hanem a blog bejegyzés temájára, erre a kedves es jolelkű urakból álló "félkatonai" szervezetre.

Hogy egy kicsit konstruktívabb is legyek, no:
Az érdekes az, hogy nem a cigányokkal vagy a zsidókkal vagy a kínaiakkal van a baj. A gondok ott kezdődnek, hogy adott egy nép (pl. magyar, de írhatnam a szerbeket vagy az albánokat is), akinek a múltját es jelenét elcseszték a politikusok: szerintem egy csomó gond ott kezdődött, hogy egy súlyos történelmi döntés után (I. vh. vége) olyan politikai vezetés jott, amely képtelen volt kezelni a kialakult helyzetet, ami aztán a magyar politika II. vh.-ban betöltött szerepéhez vezetett (értsd. elvakult bábok/eszközök voltunk egy nálunknal sokkal nagyobb játékban), ami után következett egy sor kormány (Rákosi és tsi.) akik aztán még impotensebbek voltak az összes előzőnél és a szőnyeg alá söpörték az összes problémát.
Hogy mit lehetett volna csinálni, arra most így nehéz válaszolni, de a szőnyeg alá söprés biztos, hogy nem volt a legjobb megoldás. Németországban pl. megprobáltak szembenézni az egésszel, volt egy csomó írójuk (pl. Grass), akik boncolgatták-feszegették a kényes témákat, tehát megindult egy társadalmi párbeszéd.

Ebben az országban mindenki a saját érdekeit nézi, úgyhogy itt van két Gróf Balázs képregény, a képekre kattintva nagyobbak.
Az első:

Ez pedig már klaszikus:

Friss MTI-hír:

Két olyan népszavazási kezdeményezést is hitelesített az Országos Választási Bizottság (OVB) szerdai ülésén, amelyet a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke, Vona Gábor adott be.

Az egyik kezdeményezés szövege: "Egyetért-e azzal, hogy a szándékos bűncselekményt elkövető büntethető legyen, ha a cselekmény elkövetésekor 12. életévét betöltötte?"

A másik kezdeményezés így szól: "Egyetért-e azzal, hogy a közoktatási törvény tegye lehetővé a súlyos fegyelmi vétséget elkövető tanköteles tanuló intézményből történő kizárását?"

Az OVB a benyújtott 22 népszavazási kérdésből ennek a kettőnek adott zöld utat.

Nyíltan asszisztálnak ahhoz a mérhetetlen cinizmushoz, amivel a szélsőjobboldali szervezetek szalonképessé akarják tenni Magyarországon a rasszizmust.

Merthogy ugyebár a kérdésekben a "cigány" vagy a "roma" kifejezés egyáltalán nem hangzik el. Rossz az, aki rosszra gondol.

A népszavazási kérdések benyújtása után kiadott közleményben a Jobbik így fogalmaz:

„nem titkolt célunk, hogy végre megálljt parancsoljunk a cigányság azon jelentős részének, amelyik azt képzeli, hogy neki minden megengedett, hogy rá a törvények nem vonatkoznak, és hogy munka nélkül, mások kárára is lehet boldogulni”

Értjük, köszönjük szépen. Tehát cigány gyerekek bebörtönzéséről és kirúgásáról van szó az OVB által korrektnek talált kérdésfeltevésben. "Szeretné-e a társadalom a lehető legfiatalabb korban elzárva, esetleg az ajtón kívül tudni a romákat, esélyt sem adva a beilleszkedésre vagy rehabilitációra?"

Az OVB nyilvánvalóan közelében sem járt ennek a dokumentumnak, amelyet Magyarország 1991-ben ratifikált, és amely többek közt ilyen kitételeket tartalmaz:

3. cikk

1. A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban.

37. cikk

A gyermek őrizetben tartása vagy letartóztatása, vagy vele szemben szabadságvesztés-büntetés kiszabása a törvény értelmében csak végső eszközként legyen alkalmazható a lehető legrövidebb időtartammal.

40. cikk

3. Az Egyezményben részes államok minden erejükkel azon lesznek, hogy előmozdítsák különleges törvények és eljárások elfogadását, hatóságok és intézmények létrehozását a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt vagy abban bűnösnek nyilvánított gyermekek számára és különösen
a) olyan legalacsonyabb életkort állapítsanak meg, amelyen alul a gyermekkel szemben bűncselekmény elkövetésének vélelme kizárt;
b) minden lehetséges és kívánatos esetben tegyenek intézkedéseket e gyermekek ügyének bírói eljárás mellőzésével való kezelésére, annak fenntartásával, hogy az emberi jogokat és a törvényes biztosítékokat teljes mértékben be kell tartani.

Adott egy család.

Ők a Magyar család, Magyar apuka, és Magyar anyuka.

Két gyerekük van, Emese és Józsi. Emese egyetemre jár és mellette dolgozik, Józsi viszont nem járt egyetemre, és most a szülei pénzéből lébecol, nem dolgozik.

A magyar család egy kisváros kis élelmiszer boltját vezeti.

Egyszer csak nyílik mellettük egy Tesco.

A családi kassza hanyatlásnak indul, így vissza kell fogni a költségeket.

Magyar anyuka és apuka összeülnek, hogy kitalálják, hogy közöljék a gyerekekkel és mit csináljanak. Abban egyetértenek, hogy Emesével nincs gond, ő eddig se nagyon kapott otthonról, sőt néha haza is adott. Viszont Józsi csak kapott, és már régóta rá akarják venni, hogy dolgozzon.

Apuka azt mondja: „Holnaptól ne adjunk neki pénzt, csak ha elmegy dolgozni, tanulja meg a gyerek mi a munka becsülete”

Míg az anyuka azt mondja: ”Gondoljuk át, hol tudunk még spórolni, csökkentsük szép lassan a gyerek pénzét, segítsen be a boltban, próbáljuk taníttatni és a pénzcsökkentéssel vegyük rá, hogy keressen munkát.”

Persze a hasonlat sántít, de azért tessék választani.