Ma este Veszprém már döntött, igaz, még nem tudjuk, hogyan alakul a választás eredménye, nem tudjuk, Kész Zoltán nyer-e, és ezzel megszünteti-e a kétharmadot, vagy sem. De azt tudjuk, ezután a kampány után nem méltó arra, hogy országgyűlési képviselő legyen. Ugyanis hazugsággal nem lehet jó politikát csinálni.

Juhász Péter, az Együtt V. kerületi önkormányzati képviselője feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, többek között a Budapest V. kerület Károly körút 26. számú ingatlan értékesítése kapcsán, amelyet Habony Árpád két unokatestvére vásárolt meg.

A Jobbiknak nyilván fáj, hogy Ságvári Endre nevét viseli egy tekintélyes szegedi gimnázium, hisz miféle zsidó az, aki nem hal meg szó nélkül, hanem még kapálózik is a hóhérkés ellen?! Az Emberminisztérium kritikátlanul osztozik a kiscicás cukinácik fájdalmán, és ezzel már megint leköpi az antifasiszta ellenállás emlékét. 

Korábban blogunk feltárta a cigányozó mezőtúri jobbikos ideiglenes nevelőjéül kijelölt hajdúhadházi roma jobbikos antiszemita megnyilvánulásait, valamint a tapolcai jelölt antiszemita és cigányellenes fröcsögését. De lehetséges volna, hogy mindez csupán szerencsétlen véletlen volt, és pont az egyébként konszolidált Jobbik két olyan tagját fogtuk ki, akik kivételesen véresszájú rasszisták? Ennek próbáltunk utánajárni.

Korábbi cikkeinkkel az RTL Klub Híradója is foglalkozott

A közeljövőben két olyan időközi választást is tartanak, ahol lesz jobbikos jelölt: március 1-én  Karcag és Gyomaendrőd egy-egy választókerületében szavazhatnak a választók a párt embereire, Karcagon Lengyel Jánosra, Gyomaendrődön pedig Arnóczi Istvánra.

Baloldalon Lengyel János cigányellenes „járőrözéseken” a 2014. októberében feloszlatott Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülettel Hajdúhadházon és Gyöngyöspatán, jobboldalt Arnóczi István mosolya

Arnóczinak és Lengyelnek jelentős átfedést mutat az érdeklődési köre. Például mindketten foglalkoznak zoológiával, bizonyára ezért posztolták – eltérő forrástól és időpontban – ugyanazt a romákat majmokhoz hasonlító fényképet.

Mind Lengyel, mind pedig Arnóczi lelkesen posztol a cigányokat naplopóként és tolvajként bemutató, viccesnek szánt fotókat is.

Arnóczi István érdeklődési körébe a kriptozoológia is beletartozik, de a kapcsolatot létesítő űrlények mellett szívesen posztol elborult elméleteket is a magyarság őstörténetéről, legyen az tízezer éves honfoglalás vagy hun-magyar nyelvrokonság (az Iszfaháni kódexről ld. ezt).

A zoológiai érdeklődés és a rendszeresen előtörő Putyinimádat egyvelege is fel-feltűnik Arnóczinál, például az Obamát majomként ábrázoló képen.

A gyomaendrődi Jobbik-jelölt másik fő érdeklődési területe a zsidóság. Posztolta például azt a néhai Schweitzer József főrabbinak tulajdonított kamuidézetet, aminek Benke László is bedőlhetett, valamint egy Bodnár Dániel-kamuidézetet is.

Emellett egész kollekció található az oldalán antiszemita posztokból, így a bal felső poszt a „bibsi” Yad Vashem Intézet „Világ Igazai” mintájára „világ köcsögei” kategóriát állít fel, majd a 88-cal (Heil Hitler!) búcsúzik, a jobb felső szövege pedig nemes egyszerűséggel ennyi: „azt mondják[,] hogy rasszista vagyok[,] mert cigányokkal nem táncolok[,] azsidókat (sic!) meg csak füstben szeretném látni!” Jobb alul egy „Érdekes! Véletlen?”-szintű érveléssel alátámasztott összeesküvés-elméletet láthatunk, jobb középen pedig egy ténybeli tévedésektől hemzsegő Horthy-mosdatást (Eichmann 1944 decemberében menekült el az országból, a koszorúról és az Auschwitz-jegyzőkönyvekről ld. ezt és ezt a cikket.)

Végül, az alábbi posztban Arnóczi a Takarékbankot félti a „kipásoktól,” valamint egy holokauszttagadó fotót is posztolt (az auschwitzi múzeum gyűjteményében található – vágatlan és két darab – fotót ld. itt és itt).

Lengyel Jánosnak, a Jobbik karcagi jelöltjének hasonlóképpen szerteágazó az érdeklődése. Ő is szívesen foglalkozik romákkal, de kevésbé fogja magát vissza a nyilvánosság előtt, mint Arnóczi. Egyik posztjában például egy pécsi gyilkosság roma származású elkövetőjéről írja, hogy „Az ilyen hulladéknak azonnal a helyszínen rendezni a sorsát!” vészjóslóan hozzátéve: „Sajnos lesz még dolgunk[,] nem kevés!” Máshol egy ceglédi, szélsőségesek által szervezett megélemlítő akció kapcsán ígéri a romáknak, hogy „Lesz még rosszabb is!”; egy gyilkosságra reagálva pedig a „Baj lesz ebből[,] szemet szemért!” szöveget posztolta. Figyelemreméltó a bal alsó poszt, melyben a minden bizonnyal széleskörű nemzetközi kitekintéssel és az összehasonlító nemzetkarakterológia beható ismeretével rendelkező jelölt kifejti, hogy „a legrosszabb emberek a világon a cigányok.”

 Arnóczhoz hasonlóan Lengyel is sajátos érdeklődést mutat a zsidók iránt, így szívesen süt el olyan szóvicceket, mint a „Zsidesz” vagy „a rend héber őrei.” Emellett „cionista ügynökök” művének tartja a Majdanon történt vérengzést, és a magyarországi termőföldet „izraeli honfoglalóktól” félti.

A következő pár hónapban tudomásunk szerint mindössze két olyan időközi választás lesz, ahol van Jobbikos jelölt. Mindketten idült cigánygyűlölőnek és antiszemitának tűnnek, és ennek megfelelően a legostobább áltudományos és összeesküvés-elméletekben is hisznek. A mostanában konszolidációról és néppártosodásról papoló Jobbik jobban tenné, ha átgondolná a jelölésüket, mert ha ez így megy tovább, és Vona konzekvensen elküldi cigánygyűlölő jelöltjeit Jónás Kálmánhoz, a hajdúhadházi roma jobbikosnak egy tekintélyes méretű átnevelőtábort kell majd nyitnia. Köves Slomó pedig kezdheti felvásárolni a Zwack kóserszilva-készleteit.

17 éve dolgozom-önkénteskedem nők elleni erőszakkal foglalkozó szervezetekben és koalíciókban, hallgatom a nők elleni erőszak áldozatainak beszámolóit a kínzásokról, melyeknek a partnerük, majd utána az újratraumatizálásról, melynek az intézményrendszer kiteszi őket. Nem szoktam (és az általam ismert szervezetek sem szoktak) elméleti vitákba bocsátkozni arról, hogy az emberi jogi megközelítésem jó-e, és miért épp azt alkalmazom. Akiknek tudok, tudunk segíteni, érzik és értik, hogy ennek van értelme, a képzéseinken részt vevő, vagy az általunk írt vagy lefordított szakirodalmat olvasó szakemberek pedig megtapasztalják, hogy a megközelítésünk segíti őket a munkájukban, így általában azon az állásponton vagyok, hogy elég, ha teszem, tesszük a dolgunkat. Azok pedig, akiknek valamiért pont az a fontos, hogy minket támadjanak, előbb-utóbb rájönnek: minket támadni nem akkora „üzlet”, és más foglalatosság után néznek.

Az eurózóna pénzügyminiszterei megegyeztek, négy hónappal meghosszabbítják a Görögországgal kötött hitelmegállapodást. Ez nem győzelem, de legalább átmeneti siker: addig lesz lehetőségük megértetni a többi tagállammal, hogy az európai projekt nem arról szól, hogy az út szélén hagyjuk, aki bajba került.

Döntöttek az EU pénzügyminiszterei: a görög kormánynak hétfőig kell bemutatnia azoknak a reformintézkedéseknek a listáját, amelyekkel rendbe tennék a görög államháztartást. Ha a trojka (azaz az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság) is elfogadhatónak találja ezt, akkor már másnap újabb tanácskozást tartanak, hogy az eredeti hitelprogramot esetleg módosítsák.

Ez azért kifejezetten jó hír, mert ma dálután a Spiegel még azt írta, az EKB-ban már készülnek a tervek arról, hogyan tovább, ha a görögök kilépnek az eurózónából. A cikk szerint az IMF is úgy gondolja, nem fogja nagyon megviselni a tagállamokat a görögök távozása, a görögöket viszont még nagyobb kilátástalanságba taszítaná, ha el kellene hagyniuk az eurót.

A héten már a németek is kekeckedtek a görögökkel, amikor Görögország a jelenlegi hitelprogram meghosszabbítását kérte, Németország viszont visszautasította azt. Napokig úgy nézett ki, hiába megértőek sokan Európában a Szirizával szemben, a német vonal – azaz a két megszorításpárti dinoszaurusz, Merkel és Schäuble – nem hagyja magát. Szerencsére most úgy néz ki, Görögország még pár hónapig még képes lesz finanszírozni működését, miközben megbeszélhetik az EU-val, hogyan tovább.

Mivel a Sziriza egy csődközeli Görögországot vett át - és a visszaszámlálást még az EKB is felpörgette azzal, hogy úgy döntött, többé nem fogad el fedezetként görög kötvényeket -, gyors megegyezés híján az összeomlás fenyegeti az országot. Ez pedig két dolgot jelenthet: csődbe megy Görögország, vagy egy új kormány kerül hatalomra, amely továbbra is a megszorítások pártján van. Utóbbi egyben azt is jelenti, hogy folytatódnak a görögök szenvedései, a Sziriza bukása után pedig ez elégedetlenek most már egyre inkább a neonáci Arany Hajnal felé pártolnának. És abban talán Merkel is egyetért velünk, hogy nem az új baloldal, hanem a neonácik azok, akik legyalulnak mindent, amit európai értéknek nevezhetünk.

Persze a mostani megegyezés nem fogja megoldani Görögország problémáit, de legalább időt nyernek, és talán sikerül is ezután kiharcolniuk, hogy emberibb módon szedessék rendbe a görög lakossággal azt a gazdaságot, amelyet a politikai elit felelőtlen döntései és az oligarchák machinálása juttatott csődközelbe. (Legalábbis mi nagyon reméljük.)

Hogy mi a probléma Görögországban?

Mint írtuk, a trojka  240 milliárd eurós hitelével megmentette ugyan - látszólag a görögöket, de egyúttal az eurózóna bankrendszerét is - a totális összeomlástól, de ezért hatalmas árat kellett fizetniük. A megszorítások miatt ugyanis csökkentek a nyugdíjak és a bérek, rengeteg közalkalmazott pedig az utcára került. Hatalmas a szegénység és munkanélküliség, a munkaképes lakosság negyede pedig hiába keres állást. A fiatalok nagy száma munka nélkül tölti húszas éveit, mert egyszerűen esélye sincsen elhelyezkedni, az északi tagállamok meg közben másról sem beszélnek, csak a lusta görögökről, akik a munkaidejüket sziesztákkal szakítják meg, nem fizetnek adót, nem beszélnek nyelveket, de elvárják, hogy olyan színvonalon élhessenek, mint a németek vagy a hollandok.

Hogy mit tenne ez ellen a Sziriza, azt EP-képviselőjük magyarázta el nekünk.

Itt pedig a válságkezelésről mondunk véleményt, mivel szerintünk nem a Sziriza a demagóg, hanem a nyugati válságkezelők. Itt egy csomó kérdés, amit még mindig legitimnek tartunk: Vajon nem volt-e felelőtlen ígérgetés arról meggyőzni a „megsegített” államokat, hogy a trojka és az IMF máshol sem túl sikeres tervei kihúzzák őket a bajból? Nem azok voltak-e a felelőtlen ígérgetők, akik azután is ragaszkodtak a megszorításokhoz, hogy ezek, már az IMF saját értékelése szerint is túlságosan visszahúzták a növekedést? Nem azok a demagógok, akik azt mondják, tessék csak tovább csinálni, amit mondunk, és akkor majd beszélhetünk a tartozásotokról? Nem az lenne a felelős és racionális, felvilágosult hozzáállás, ha elismernénk, hogy az eddigi stratégiát érdemes legalább megvitatni? És esetleg felülvizsgálni a premisszáinkat?

Lázár János azt mondta a parlamentben „fontos, hogy a civil szervezetek vezetői elszámoljanak akár a személyes vagyonukkal is”. Lázár ezzel újra a magyar társadalom egyik legfontosabb problémája, a korrupció elleni küzdelem ütőerére rakta a kezét.

Ugye ön is hallott a civil szervezeti vezetőről, akinek a gyerekének a nevére családi összefogással vásároltak 70 milliós házat? Vagy arról a vezetőről, aki családi összefogásból vásárolt luxusvillát Dunakeszin? Esetleg arról a civil szervezeti vezetőről, akiről kiszivárgott egy hangfelvétel, hogy a barátoknak adja a trafikkoncessziókat? Az a civil szervezeti vezető megvan esetleg, akinek a haverjai olcsón jutnak hozzá kerületi ingatlanokhoz, több száz milliós nagyságrendben? Vagy az a civil szervezeti vezető, aki, miután kitiltották az USA-ból és egyéb korrupciós vádak merültek fel ellene, saját maga által, saját maga ellen lefolytatott vizsgálatot ígért, de még azt se csinálta meg? Esetleg az, aki maga választotta ki azokat az offshore cégeket, akik majd letelepedési kötvényt árulhatnak? Az, amelyik stadiont épít a saját kertje végébe? Amelyiknek lánya úgy áll a saját lábán, hogy férje cége a semmiből tett szert milliárdos forgalomra, kizárólag állami közbeszerzésekkel?

És bőven tehetnénk még fel kérdéseket, amelyek mind egy-egy Fidesz-közeli, és a Fidesz által uralt igazságszolgáltatás miatt kivizsgálatlan ügyre utalnak.

Ezekkel a kivizsgálatlan ügyekkel szemben, a civil szervezeteknél vizsgálódott már a KEHI törvénytelenül, a rendőrség törvénytelenül, és most a NAV is kutat több szervezetnél. A kormány először azzal vádolta a Norvég Civil Támogatási Alaphoz tartozó szervezeteket, hogy az LMP-t támogatják. Kiderült, hogy nem. Majd azt állították, az Együtt-PM kampányát finanszírozták, de erre sincs bizonyíték. Utána jött, hogy csak szimplán pártokat finanszíroznak. Itt se sikerült olyan tényt előásni, ami ezt igazolta volna. Majd jött, hogy maguknak osztják a pénzt, de ezt se igazolta semmi.

Tehát most tartunk ott, hogy annak a Fidesznek a képviselője, amelynek teljesen nyilvánvaló korrupciós ügyeit sem vizsgálják ki, vádolja azokat a civil szervezeteket, amelyeknél számos törvénytelen vizsgálat után se találtak semmit.

Nyilvánvaló egyébként, hogy nem működik tökéletesen a magyar civil szektor. Vannak például olyan civil szervezetek is, akik nem jól végzik a munkájukat. De lényegében kevés olyan szektora van a magyar társadalomnak, ahol mindenki minden feladatot tökéletesen látna el. És idáig pont nem azt láttuk, hogy a dolgukat rosszul végzőkre szálltak volna rá a hatóságok. Inkább azokat pécézték ki maguknak, amelyek nem voltak hajlandóak a kormány kottájából játszani.

Lázár János pedig épp az átláthatóságot kéri számon ezeken a civil szervezeteken, akik egyébként többségükben nyilvánosan kezelik, hogy kitől, mire és mennyi pénzt kapnak (például ezért is lehet megvádolni őket, mert látható mindenki számára a a finanszírozásuk). Mi azt ajánljuk, inkább a CÖF, vagy a Fidesz-vezetők valódi finanszírozását, valódi vagyonosodását kéne vizsgálni. Ott aztán tényleg lehetne rendellenességeket találni.

Az MTI, mióta elindult a kormányzati gyűlölethadjárat a bevándorlók ellen, minden bevándorlásról szóló hírt a “megélhetési bevándorlás” taggel lát el. Ahogy ma közleményükben megírták, ez a szakmaiság miatt van így, és véletlenül sem azért, mert ez a kormánypárt kommunikációjának kulcskifejezése.

Aleppo/Szíria

Másfél éve van sztrájkkészültségben az ápolókat is képviselő szociális szakma. Másfél éve várják a fizetésemelést azok a szakmabeliek, akik nettó 78 ezer forintot keresnek. A béremelést már kétszer megígérte a kormány, és mindkétszer visszatáncolt. Utoljára 2016-ra ígérte a béremelést.

(Fotó: MNO)

A tegnapi napon a magyar sajtó tele volt a hírrel, hogy Habony Árpádnak feltehetően még érettségije sincs. Habony ezzel ellentétes állítást egy Who is who című kiadványban tett, ahol még diplomát is hazudott magának. Nem szép dolog, de biztos, hogy ez a gond Habonnyal?

Persze nyilvánvalóan jelzi az ember nagyravágyását és magával szembeni elégedetlenségét, ha diplomát hazudik magának. De Habony Árpád sajnos a szakmája egyik „legjobbja”, egy kiváló kommunikációs szakember, aki azonban mostanában egyre több hibát ejt. Ehhez a munkához viszont se diplomára, se érettségire nincs szüksége, csak a tudására.

A furcsa az, hogy nem abból lett hír, hogy Habony hazudott, hanem abból, hogy nincs érettségije. Az értelmiség pedig ezen háborodik fel.

Pedig ha a hír igaz, pont Habony példája mutatja, hogy a szakértelem, a hozzáértés (még ha rossz célra is használják), nem feltétlenül függ a diplomától. A rangkórság tartja magát. Tavaly az ellenzéki összefogásnál került be, majd halt el az a feltétel, hogy az egyéni választókerületi jelölteknek diplomával kell rendelkezniük.

Pedig a magyar politikának az az egyik problémája, hogy a politikai elit teljesen elszakadt a valóságtól. Lényegében alig ül olyan ember a parlamentben, akinek politikusi létén kívüli közege ne egy értelmiségi vagy oligarcha közege lenne. Elszeparált világban, a mindennapi emberek gondjain túl élnek politikusaink.

Nyilván azzal nincs baj, ha valakinek van diplomája, sőt fontos, hogy mindenki minél jobban képezze magát, ez lenne a követendő példa a társadalom számára is: szakmát, hozzáértést, munkatapasztalatot, nyelveket, általános műveltséget kell szereznie minél több embernek. De a politikai képviseletben olyan embereknek is szerepelniük kellene, olyan emberek véleményének is meg kellene jelennie, akik valódi tapasztalattal rendelkeznek a társadalom 90%-nak valódi problémáiról. Nyilván, én sem vagyok ez az ember, és nyilván, egy ilyen ember véleménye a magyar sajtóban, politikában tizedannyit se ér, mint akár az enyém.

De ez is jól mutatja a társadalom állapotát, hogy mennyire nem működik a társadalmi mobilitás, és mennyire a kapcsolati tőke, illetve a pénzbeli tőke határozza meg ma Magyarországon az emberek pozícióját. Pedig némi beletanulás után egy okos kőműves vagy szakács, esetleg hajléktalan ember se tevékenykedne rosszabbul parlamenti képviselőként, mint bármelyik jelenlegi honatya.

Habony Árpáddal nem az a probléma, hogy nincs érettségije, hanem az, hogy nemzetbiztonsági átvilágítás nélkül lett Orbán Viktor és a Fidesz tanácsadója. Úgy, hogy tudjuk, volt barátnőjének apja egy gázoligarcha, hogy tanácsaiért hivatalosan 0 forintot kap, miközben barátai és a hozzá kötődő cégek sorra nyerik az állami támogatásokat, megrendeléseket.

De tudjuk azt is, hogy az ingatlant, amiben él, korrupciógyanús körülmények között vásárolta egy barátja a Rogán Antal által vezetett önkormányzattól. És azt is, hogy alakját a titkolózás, a korrupció, a dőzsölés és a nem látható legális jövedelem övezi.

Az, hogy Habonyt azzal támadják, hogy nincs érettségije, ahelyett, hogy azt vetnék a szemére, hogy (feltételezhetően) egy korrupt politikai haszonleső, és feltehetően korrupciógyanús üzletekkel keresi meg az Orbán Viktornak és a Fidesznek adott politikai tanácsokért járó fizetését, nagyon rossz üzenet az egész társadalom számára.

Ehhez a témához úgy kéne hozzáállni, hogy lényegtelen Habony érettségije. Inkább azt kellene megkérdezni, miért hazudott, majd számonkérni rajtai azokat a millárdokat, amik körülötte folytak el a közpénzekből.