Konferenciát szervezünk 2015. május 14-16-án, Budapesten, baloldaliság és feminizmus témában. Kiindulópontunk, hogy a feminizmus az a humanista eszme, amelynek alapállítása, hogy a nők és a férfiak egyenlőek, és jelenlegi egyenlőtlen társadalmi helyzetük, amely a nők hátrányára valósul meg, különböző elnyomó társadalmi folyamatok eredménye. A feminista mozgalmak célja ezeknek az elnyomó folyamatoknak a feltérképezése és megváltoztatása. A baloldaliság a társadalmi igazságosságért, egyenlőségért, szolidaritásért kiálló, ezeket alapértékeknek tekintő eszméket, eszmerendszereket, mozgalmakat, néha pártokat foglalja magában.
Az Átlátszó írta meg, hogy pénteken közös megegyezéssel szerződést bontottak a vs.hu újságírójával, Keller-Alánt Ákossal. Csakhogy a cikk szerint a szerződésbontás oka az volt, hogy az újságíró túl erőset kérdezett Rogán Antaltól, méghozzá egy, az MNB-ben tartott, sajtótájékoztatón.
fotó: vs.hu
Eddig még nem derült ki biztosan, hogy pontosan kik a tulajdonosai a vs.hu-nak. Hivatalosan a We Love Budapest-hez köthető Száraz István az, aki a tulajdonosi jogokkal bír, de a zuhanyhíradó szerint Matolcsy György milliárdos unokatestvére áll valójában a portál mögött. Ezt igazolja a számos Magyar Nemzeti Bankos hirdetés az oldalon, és egy furcsa interjú is még tavalyról, ahol lényegében Matolcsy György mondatait egy interjúnak álcázott kérdéssorral színesítették – sőt oda is írták mellé, hogy mivel a kérdések emailben mentek el, nem volt lehetőségük visszakérdezni.
A vs.hu ennek ellenére, nem egy kormányzati szócső, független cikkek, kormánykritikus anyagok is megjelennek rajta rendszeresen. De a sztori sokban emlékeztet a tavaly nyáron az Origonál történtekre. A pontos részleteket nem ismerve, úgy tűnik, leszóltak a tulajdonosi körből, hogy valakinek politikai okokból mennie kell az MNB-ben tartott sajtótájékoztató után. Ákos fizetését pont az eset előtt emelték meg. Bár a portál cáfolta, hogy a kirúgás mögött politikai okok lennének, a saját Facebook posztjukban közölt reakció is így zárul:
“Ákosnál viszont nagyjából ezzel az esettel vált világossá, hogy a rendszeresen előforduló, hirtelen beütő magatartásbéli nehézségek nem fognak megoldódni, sőt, akármikor robbanhatnak, lehetnek sokkal durvábbak. Ezzel sajnos végleg elveszítette a bizalmat.”
A videót mindenki megnézheti, hogy valóban robbant-e az újságíró vagy egyszerűen csak egy kérdést akart-e feltenni. Nekünk nagyon úgy tűnik, hogy csak a munkáját végezte:
A VS.hu-s sztoriban, ahol a szerkesztőség jelenlegi és volt tagjaitól is egyre erősebb politikai ráhatásról hallani, az a szörnyű, hogy a mostani újságírók közül rengetegen az Origótól érkeztek, és feltehetően szép lassan ugyanabban a helyzetben találják magukat, amelyből eljöttek. Hiába akarnának objektíven tájékoztatni, a megélhetésük érdekében arra fognak kényszerülni, hogy kiszolgálják a rendszert, hiszen a fogyatkozó számú, nem kormányközeli újságok már nem tudnák őket alkalmazni. Talán csak az a lehetőségük marad, hogy elhagyják a szakmát, vagy megadják magukat, és hagyják, hogy megtörje őket az a rendszer, amellyel nem értenek egyet, és amelynek befolyása ellen korábban minden erejükkel védekezni próbáltak.
Ákos esetében nem tudjuk mi történhetett pontosan, de erős a sejtés, hogy egy politikus megint kirúgatott egy újságírót, aki nem megfelelő módon szólt hozzá. Már csak azért is, mert pont azután távolították el a laptól, hogy a vs.hu tulajdonosi körére befolyással bíró MNB-ben tette fel kérdését, és Rogán szavába vágott, mivel a politikus nem volt hajlandó meghallgatni, mi is pontosan az újságíró kérdése, hanem már azelőtt próbálta volna mellébeszéléssel letudni, hogy valódi kérdést intéznének hozzá.
De még ha van is kétségünk afelől, hogy ebben a konkrét esetben a politika szólt bele egy újságíró sorsába, azt biztosan tudjuk, hogy a magyar média nagy része valamilyen módon be van kötve fideszes politikusok vagy Simicska Lajos valamilyen érdekeltsége alá. Az Origo például mára az enyészeté lett. A T-csoport lényegében odaadta magát pénzért a kormánynak, a négyszeresére emelt állami hirdetések mellett tegnap, Putyin látogatása előtt a címlapon tudatták, hogy Putyin elfenekeli Obamát, épülnek az orosz stadionok, és Magyarországon tüntetők tüntettek az orosz demokrácia (?) ellen.
Ma Magyarországon nem vicc, vagy túlzás, azt mondani, hogy az újságírók nagy része politikai nyomás alatt, magán öncenzúrát gyakorolva dolgozik. És valószínűleg nem Keller-Alánt Ákos esete lesz a közeljövőben az egyetlen olyan eset (mint ahogy más előjellel, ha Simicskára gondolunk, a közelmúltban is láttunk ilyesmit), amikor politikai célzatú kirúgásról fogunk hallani valamelyik újságnál. Mi olvasók pedig nem nagyon tudunk mást tenni, mint olvasási szokásaink átalakításával jelezni, hogy nem vagyunk kíváncsiak olyan újságra, amelyen láthatjuk, hogy a szerkesztőség munkájába a politika beleszól.
A vs.hu esetében döntse el mindenki maga, kívánja-e olvasni továbbra is a híreiket, bízik-e abban, hogy nem kormánypropaganda érkezik tőlük. Sajnos egyre több okunk van arra, hogy bizalmatlanok legyünk.
Margaryta Rymarenko, krími ukrán állampolgár a Humán Platform által tegnap rendezett „Putyin: nyet! Európa: igen!” tüntetésen, 2015. február 16-án Budapesten elhangzott beszéde:
Kép: B. Molnár Béla
Szép estét mindenkinek!
Először is szeretném megköszönni, hogy lehetőséget adtatok arra, hogy beszélhessek. Nem vagyok politikus, de még csak civil aktivista sem, egy ukrán állampolgár és diák vagyok Magyarországon, aki most szívből szeretne elmondani valamit.
Krímben születtem, félig orosz vagyok, és mint oly sokaknak köztetek, nekem is szívélyes és baráti érzéseim voltak az oroszokkal szemben, bár én magam sosem jártam Oroszországban.
Az első alkalommal tavaly nyáron jártam ott, amikor hazamentem a megszállt Krímbe. De azt a Krímet, amit ott láttam, többé már nem tudom az otthonomnak nevezni. Nincsenek többé jogok, nincs szabadság és nincs többé jogrend. Az egyetlen törvény, amit még gyakorolnak, az az erőszak törvénye.
Borzalmas érzés belegondolni abba, hogy bárki célponttá válhat. Mostanra elfogadott gyakorlat, hogy bármikor fegyveres katonák látogathatnak meg, különösen, ha aktivista, újságíró vagy akár egyetemi professzor vagy. Körülbelül két hetet töltöttem el Krímben. Ez alatt megértettem mit jelent az, amikor elveszik tőled a jogaidat, és elveszik tőled a szabadságod. Most megértettem, hogy mit jelent az, amikor a sorsod, az egész jövőd, egy bizonyos ember akaratán és kénye kedvén múlik.
Ez az, ami ellen az emberek harcolnak Ukrajnában az Euromadian alatt (a Méltóság és a Szabadság Napján). Ez az, ami ellen az egész ország harcol Keleten. Kiállunk a szabadságunk mellett, hogy mi dönthessünk a saját sorsunkról. A jövő nem függhet olyan korrupt, tekintélyelvű diktátorok szavától, mint Janukovics, vagy annak mesterétől a Kremlben!
Sikeresen megszabadultunk egy antidemokratikus rezsimtől, de ezért a lehető legmagasabb árat kellett fizetnünk: emberi életeket. Százak életével kellett fizetnünk, akiket Kijev utcáin lőttek le. De nem szükséges ezt tovább magyaráznom nektek, akik túl vagytok az 1956-os eseményeken. Most meg kell védenünk a választás szabadságát a terjeszkedő diktatúra ellen. Az ár, amit mi ezért fizetünk, elképzelhetetlen a 21. századai európai államoknak: több mint 5000 halott és több mint egymillió ember, akiket elűztek otthonaikból. Ezekkel a következményekkel kell számolnotok, amikor engeditek, hogy egy ember így visszaéljen a politikai hatalmával, mindezt bármiféle civil kontroll nélkül.
Mi, ukránok, komolyan megfizettünk ezért a leckéért. Nagy kár, hogy csak akkor kezdjük el értékelni a jogainkat, amikor azokat éppen elveszik tőlünk! Nem tudhatom mi lesz Ukrajna, Oroszország vagy Magyarország sorsa a jövőben. De amit tudok, és szilárdan hiszek, az az, hogy nem szabad támogatni diktátorokat, nem szabad hagynunk, hogy figyelmen kívül hagyják a véleményünket, és hogy helyettünk döntsenek, és amíg csak rendelkezünk velük, addig ki kell állnunk a jogainkért és a szabadságért.
Mert ha egyszer ezeket elveszítjük, a visszanyerésük ára nem kevesebb, mint az életünk.
Colleen Bell, az újonan érkezett amerikai nagykövet, akitől a kormány és a kormánysajtó valamilyen megmagyarázhatatlan okból az amerikai-magyar kapcsolatok enyhülését várta erősen kezdi budapesti pályafutását.
Bell és Junger az amerikai nagykövetségen (US Embassy Hungary Facebook)
Bell az ukrán nagykövetség ügyvivőjét, Mihajlo Jungert látta vendégül ma az amerikai nagykövetségen. Magyar részről a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Benkő Levente volt jelen, de a meghívottak közt ott voltak Lengyelország, Olaszország, Kanada, a Szlovák Köztársaság, Litvánia és a Cseh Köztársaság nagykövetei, illetve a norvég és a német nagykövetség ügyvivői is.
A Junger tiszteletére rendezett munkaebéden a nagykövet több oldalvágással is jelezte, hogy mit gondol Putyin mai látogatásáról. Bell „fontosnak és inspirálónak” minősítette, hogy „egységes erőfeszítéseink ilyen fontos szerepet játszottak. A szankciók terén mutatott egységességünk egyértelműen megüzente Oroszországnak, hogy bennünket nem lehet megosztani. Közös üzenetünk azt is világosan kifejezte, hogy nem fogadjuk el az „új Oroszország” jövőképét.” Az üzenet jelzi, hogy Merkellhez hasonlóan az amerikai adminisztráció is elvárja Orbántól, hogy az EU-s konszenzusnak megfelelően szavazzon az orosz oligarchákat, háborús bűnösöket és üzleti szektorokat sújtó szankciókról, és hogy nem támogatja Orbánnak az illiberális állam kiépítésére irányuló lépéseit, illetve az Oroszországhoz való látványos törleszkedést.
„Mint Önök is jól tudják, Putyin elnök ma Budapesten van. – mondta Bell – E napot nem is tölthetnénk jobban, mint hogy az Ukrajna szuverenitásáról és jövőjéről táplált reményeinkre összpontosítsunk.” Amerika tehát továbbra is kiáll Ukrajna mellett, és elvárja, hogy a magyar kormány is ezt tegye. Fontos, hogy Orbán el tudta venni némileg a Putyin-látogatás élét a sebtiben összehozott kijevi találkozóval, ahol Porosenko elnökkel tárgyalt, de bizonyos az is, hogy Magyarország EU-s és amerikai partnerei már eléggé kiismerték Orbánt ahhoz, hogy ne dőljenek be a pávatáncnak. Ahogy az orosz Kommerszant is írta: Orbánnak döntenie kell végre, hogy Európa vagy Oroszország.
Pár perccel ezelőtt Vlagyimir Putyin megkoszorúzta a Magyarországot a náci Németországtól megszabadító, majd aztán az országot a szovjet érdekszférához csatoló szovjet hadsereg áldozatainak emlékművét, amely emlékműcsoportban foglal helyet az 1956-ban elesett szovjet katonák obeliszkje is, amelyen az 1956-os forradalom ellenforradalomként szerepel.
“Örök hála és dicsőség a szovjet hősöknek, akik az 1956 októberi ellenforradalomban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért” - áll az emlékművön, amit a magyar kormány meghívására érkező Vlagyimir Putyin magyarországi látogatásán megkoszorúz. Kíváncsi leszek, ki lesz az a kormánytag, akit kizavarnak a koszorúzásra megszégyenülni, arra a koszorúzásra, ahonnan a magyar fél kérésére a sajtót kitiltották, és nem véletlenül.
Ugyanis akinek Magyarországon akár a szabadság, akár az egyenlőség, akár a haza fontos fogalmom, annak '56 nem lehet ellenforradalom. '56 a forradalom, ahonnan 25 éve a rendszerváltás eredeztette magát, és '56 az a történelmi esemény, amelyből Orbán Viktor a legitimációját szerezte Nagy Imre újratemetésén elmondott beszédével. Ezzel a koszorúzással és Putyin fogadásával, Orbán Viktor egész politikáját szembeköpi. Szembeköpi az antikommunizmust, szembeköpi saját nacionalizmusát, szembeköpi saját szabadságharcát.
Mert ez a politikai aktus és Putyin egész látogatása arról szól, hogy Putyin belénk törli lábát.
Ugyanis mint Hende Csaba egy korábbi parlamenti válaszából kiderül, már többször kértük a felirat módosítását, de válasz se jött. Most pedig idejön Putyin, és még meg is koszorúzza az emlékművet, a magyar kormány jóváhagyásával.
Az van, hogy ez a magyar-orosz kapcsolatok valódi fokmérője, és ez a valóság. Hogy tárgyaljuk le előnyösen a gázszerződést, a paksi építkezést, hogy tudunk akár partneri viszonyt kialakítani Oroszországgal, ha egy feliratcserét vagy egy koszorúzás törlését a programból nem tudjuk elintézni? Ha nyilvánvalóan tudjuk, ez a látogatás csak és kizárólag Putyin érdeke, Magyarországé nem? Nyilván ez nem lenne kérdés, ha nem sértené Orbán érdekeit, mert akkor a kormánypártot ez nem érdekelné. De ez sérti, ez fáj Orbán Viktornak, ez szavazatvesztést jelent és így se tudta elintézni. Mert egy gyarmat nem parancsol a királyának.
Az a külpolitika, amely révén a magyar kormányfő egyre-egyre mélyebben lavírozza magát bele az orosz illiberális demokrácia érdekszférájába, ezért iszonyatosan veszélyes, mert nincs kiút, nincs menekvés, mert nincsen tárgyalási pozíciónk.
Oroszország nagyhatalmat játszik, bár pénzügyi tőkéje és gazdasága nincs hozzá, csupán katonai ereje. A rubelválság, az élelmiszerár emelkedés, az orosz gazdaság helyzete megmutatta, valójában mennyire erős az orosz állam. De Orbánnak nincs lehetősége máshoz fordulni. Kínában, a Közel-Keleten nem tudta eladni a portékáját, az EU-ról nem tud több pénzt lehúzni, Amerika pedig nem érdekelt Kelet-Európában. Így sodródott bele Magyarország abba a helyzetbe, hogy amikor szövetségesei majdnem hogy háborút viselnek Ukrajnában Oroszország ellen, mi Oroszországgal szövetkezünk, és onnan várunk megmentést.
Épp akkor, amikor Kelet-Európában a balti államoknak, a lengyeleknek, a cseheknek, a magyaroknak, a románoknak, a volt jugoszláv államoknak és a bolgároknak össze kéne zárni. Akkor, amikor a Putyin által pénzelt pártok fenyegetik az európai stabilitást, akkor, amikor Ukrajnában háború dúl. Mi tényleg kilóra eladjuk magunkat a semmiért. És lényegében a semmiért. Az új gázszerződés nem ér semmit, a paksi atomerőmű több adósságot hoz, mint hasznot, és Oroszország egész egyszerűen gazdasági helyzete miatt nem hoz pénzt Magyarországnak, esetleg csak a gázüzleten keresztül Orbánnak és körének. Game over, mondanánk, de még nincs vége, lehet még rosszabb eredménye is az Oroszország felé sodródásnak.
Akkor, amikor arról beszélünk, hogy nincs különbség a szovjetek és Putyin között, valójában arról beszélünk (merthogy nyilvánvalóan van), hogy mi nem szövetségesek vagyunk, hanem gyarmat. Egy meghódítandó terület az orosz érdekszféra határán. És ezt még 6, de még inkább 25 éve Orbán Viktor maga is jól tudta. Csakhogy ezt a tudást felülírja a kapzsiság, a pénzéhség, és a hatalmon maradás vastörvénye. Orbán Viktor ma bebizonyítja, akár az ördöggel is hajlandó szövetkezni a hatalomért. Csakhogy ebben az üzletben Orbán nem csak a lelkét, hanem az országot is eladja az ördögnek.
A csatornafedeleket lehegesztették. Vlagyimir Putyin látogatása előtti napon tüntetést szervezett a Humán Platform. A politikai üldözés, a paksi bővítés és az Ukrajnában zajló háború volt terítéken. Alább látszik percről perce, hogy mi minden esett meg a tüntetésen. Vigyázat! Ukrán zászlók és cukiság!
20:39 Bazi nagy EU-zászló a színpadon, a Himnusz után meghallgatják az Örömódát is. A tüntetésnek ezennel vége. Jó éjszakát kívánunk, fogmosás és irány az ágy, mert holnap meló! Már akinek még van mit melóznia. Már akinek még van ágya.
Altatónak itt az Indexvideó tudósítása a tüntetés első feléről, a villámkezű Szabó Péter munkája:
20:34 A Ludditák rendkívül zseniális, és a helyzethez kifejezetten méltó Dávájtye című számát sehol sem lehet a neten meghallgatni. Bah!
Szóval, ha nem tetszik a szöveg, hát menj vissza a Szoviba, tudod én is a Kovihoz jártam oviba, pányimájes, kedves, de ma inkább egy vodkától lennék nedves, mer' csak játszod itt a menõt, a nagy Jóskát, jó, dugjunk össze inkább egy matrjoskát.
20:29 Orbán viselkedése nem a magyar nép szégyene - mondja lágy hangon Gulyás. Ha végre elkergetjük Orbánt és a rezsimjét, akkor bocsánatát kérjük majd az ukrán népnek, amiért gyalázatosan viselkedtünk azokban az időkben, amikor ezerszámra gyilkolták népük tagjait.
20:22 Holnap vigyorogva szorongatja majd a magyar miniszterelnök annak az embernek a kezét, aki üldözi a szexuális kisebbségeket, az újságírókat, a civileket - kiabálja Gulyás Márton.
Kálmán Olga ekkor a stúdióban ártatlanul Gyurcsány Ferencre néz, és megkérdezi, mégis mit kellene gondolni arról, hogy Gyurcsány maga állítólag kifejezett barátságban volt Putyinnal. "Fontos ezt megbeszélni" - sóhajt Fletó.
20:19 Gulyás Márton épp a Hírtévét cikizi: Császár Attila elment mellette a tüntetésen, és se Soros Györggyel, se a norvég alappal nem nyaggatta. "Szarba se vett!" - ironizál Gulyás. A litvánokat köszönti, akik épp ma 96 éve, hogy kivívták a függetlenségüket az oroszoktól.
20:18 Az ukrán-orosz Rymarenko most nyáron értette meg, milyen az, amikor a sorsa, az egész jövője, egy bizonyos ember akaratán múlik. Több mint 5000 halott és több mint egymillió otthonából elűzött ember. Ez a hozománya annak, hogy a Kreml ura bármit tehet a hatalmával, midenféle civil kontroll nélkül.
20:14 Margaryta Rymarenko a Közép-európai Egyetem doktorandusza, félig orosz, félig ukrán, élete nagy részét a Krímben élte. Az orok által megszállt Krímet már nem tudja az otthonának nevezni. Ott már nincsen szabadság és nincs többé jogrend. Az egyetlen törvény, amit még gyakorolnak, az az erőszak törvénye. Mostanra elfogadott gyakorlat, hogy bármikor fegyveres katonák ronthatnak az emberre, különösen, ha aktivista, újságíró vagy akár egyetemi tanár.
20:11 Lehegesztett csatornafedél az Alkotmány utcában:
20:09 Ámon emlékeztet: maga a kormánybiztos mondta, hogy az eddig aláírt szerződések nem köteleznek minket Paks2 megépítésére, így tehát nem kell ennek alámenni. Átadja a szót Margaryta Rymarenkonak.
20:07 "Nem hagyjuk! Ne hagyjátok!"
Ámon szerint Paks 2 az Orbán-rendszer szimbóluma. Paks 2 a szabadságot akarja eltiporni; függőséget teremt és kiszolgáltatottságot. Aki hisz a szabadságban, nem akarhatja ezt az atomerőművet.
"Ki kell végre mondani: az atomenergia drága, súlyosan szennyező és veszélyes technológia. Nem csak a környezetre, hanem a demokráciára is veszélyes."
Mindezt az ATV-n Gyurcsány Ferenc kommentálja - ez utóbbi viszonylag érthetetlen.
20:04 Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója Paks2-től beszél. "Amikor döntöttek Paks2-ről, senkivel nem konzultáltak, senkit nem kérdeztek meg, még a nukleáris szakmát sem."
Erős Simicskázással indított: nem a már unalomig ismételt gecizést, hanem egy másik erős kijelentést szed elő. „Én még akkor nőttem fel, amikor itt Szovjetunió volt, és nincsenek jó emlékeim a ruszkik magyarországi tevékenységéről. Finoman szólva nem tudok határozott különbséget tenni az akkori szovjetek és a mai oroszok politikai viselkedése között." – Simicskának itt igaza volt, mondja Ámon, az orosz vezetés a saját logikája szerint tárgyal. És az nem lesz jó nekünk.
A magyarok nem ezt akarják, ha választhatnak a nyugatit választják. Ezt többször is így tették a történelem során. A valós, pozitív változás nyugatról érkezne. A biztonságos technológiákhoz kellene nyúlni. Ilyen lenne például a szélerőmű, ehhez képest a Fidesz kormány egyik első intézkedése az volt, hogy megállította a szélerőmű-építést ebben az országban.
19:47 A Nyugati körül kanyarog a vonulás. Már nagyon várja őket az első felszólaló, Margaryta Rymarenko. Krími ukrán állampolgárként tavaly nyáron járt először Oroszországban: hazament a frissiben elcsatolt Krímbe. Nincs elragadtatva attól, amit a hazájában látott.
19:39 A menet a Nyugati előtt vonul épp el, a cukiság-hadtest is felsorakozott.
19:19 A köztévén nincs szó a tüntetésről. Fura. Nagyon fura. Kálmán Olga bezzeg nagyvonalú: amennyiben fél nyolcra odaér a menet a Bajcsy-Zsilinszky útra, úgy az Egyenes Beszéd élőben kapcsol a tüntetésre. Futás!
19:16 A Blahán két ellentüntető idős hölgy próbálja túlkiabálni a tömeget: "Fagyjatok meg télen!" A kezükben CBA-szatyor.
19:13 Az ATV közvetítése szerint a menet eleje a Király utcánál tart, a vége még a Blahán van. Valószínűnek tartják, hogy a tervek szerint, 19:30-kor el tudnak kezdődni a beszédek a Bajcsy-Zsilinszky út és Podmaniczky utca sarkán.
19:09 Itt vannak a Soros-gárdisták is: CEU-s joghallgató és nemzetközi kapcsolatokat tanuló plutokraták ukrán papírzászlóval bomlasztják a nemzet egységét:
19:04 A menet elején sok az ukrán fiatal. A Dob utcánál tartanak. "Még jó, hogy megtanultam cirill betűket olvasni" - sóhajt a söre fölött egy körúti kocsma dohányzósátrának vendége.
18:58 Jobban bírnánk a piát, ha nem csak úgy, szó nélkül húznánk le a feleseket, hanem mondanánk hozzájuk pohárköszöntőt, és harapnánk mellé falatkákat - vélekednek az egyik legnagyobb hazai orosz közösség tagjai. Olvassák Csonka Anna remek riportját a paksi oroszokról!
18:51 A tüntetésen kint van az Al-Jazeera és a román Digi24 televízió is. Sokan csatlakoztak a Blaha Lujza téren a menethez. Az ATV időről időre élőben jelentkezik be.
18:48 A tömeg eleje a Blahára ért, 1800-2000 ember vonul a Rákóczi úton. A menet mellett végig rendőrsorfal áll. A buszok járnak.
18:42 A menet eleje a Szövetség utcánál tart, nemsokára a Blahára érnek.
18:31 A rendőrök nem zárták le előre az útvonalat, hatalmas forgalmi dugó alakul. Szól a Kraftwerktől a Radioactivity. A buszokat azért elengedik.
18:27 Budapesten élő ukrán állampolgárok is érkeztek, ukrán zászlóval.
18:21 Szól a Back In The USSR. "Üdv újra a Szovjetunióban. Nem is sejted, mekkora szerencséd van!" - szól az ikonikus Beatles-tekerős. "Az ukrán lányok komolyan kiütnek/Messze lehagyják a nyugatot/A moszkvai csajoktól sikítanom kell/hogy folyton-folyton-folyton Grúziára gondolok!"
18:16 "Ez a politika nekünk nem nem kell! Nem kellenek a titkolt szerződések! Sem Paks, sem a gáz nema jövő záloga. Ez a korrupció melegágya" - mondja Füzessi Károly, a vonulás showmanje a menetet vezető platós kocsiról.
18:08 Megtelt a tér, 1300-1500 ember gyűlt össze.
18:05 Gyűlnek a tüntetők, a menet 18:15 körül indul a Keletitől. Feltűnt egy Széchenyi-terv dizájnnal készített tábla, rajta hatalmas 'Khm'-felirattal. Van olyan is, akinek belpolitikai mondanivalója akadt:
17:59 A Keleti Pályaudvarnál már nagy a hangulat. 1000 forint a magyar, 1500 az EU-zászló. Egy férfi felváltva kiabál magyarul és oroszul vicceket.
17:47 Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója már elindult a tüntetésre. "Paks2 nem fog megépülni, ha elegen teszünk ellene. Ez agyban dől el" - mondta a telefonba Ámon, aki a menet végén, a Bajcsy-Zsilinszky útnál felállított színpadon fog beszédet mondani, majd este Kálmán Olgánál, az Egyenes Beszédben folytatja mondanivalóját. A Greenpeace megbízásából készített legújabb közvéleménykutatás szerint pedig vagyunk elegen: a magyarok kétharmada tiszta energiát szeretne az orosz energiafüggőség helyett.
17:35 A sajtó már a helyszínen, a tüntetők is lassanként érkeznek. Elbizonytalanító lehet, hogy Orbán Viktor szerint a látogatás alatt kizárólag kulturális és szociális tematikájú egyezményeket fognak aláírni, míg a Kreml közleményében az áll: az eddigi gázszerződés meghosszabbításáról vagy megújításáról, Paks2-ről és a Tatárföldön, Kazanyban nyitandó magyar konzulátusról lesz terítéken.
Nem ez az első alkalom, amikor az orosz féltől kell megtudnunk, miben állapodik meg vele a mi kormányunk: tavaly januárban aláírták a szerződést arról, hogy a paksi bővítéssel a Roszatomot bízzák meg. A magyar kormány amit lehetett, titkosított, a hitelszerződés részleteit az orosz kormány publikálta, az egyezményt aztán a Greenpeace fordította magyarra. Pedig a titkolózás milliárdokba kerülhet.
17:19 Megkoszorúzza a forradalmat leverő katonák síremlékét Putyin. A Fiumei úti sírkertben holnap csak orosz újságírók láthatják majd, ahogyan Vlagyimir Vlagyimirovics tiszteletét teszi az '56-ot ellenforadalomként megnevező síremléknél.
Konok Péter kiderítette, mivel vették rá Orbánt, hogy részt vegyen a koszorúzáson.
Hiába volt tavaly méregdrága téli olimpia meg egy csomó aranyérem – Putyin korrupt, emberi jogokat lábbal tipró rendszere már egyre kevesebb oroszt hozott lázba. Amíg nem jött az ukrán konfliktus, meg az orosz propagandamese a gonosz EU-ról és a fasiszta ukránokról. A konfliktus miatt Putyin iszonyatosan népszerű otthon, miért akarna akkor leállni?
A legfrissebb, február 13-án nyilvánosságra hozott felmérés szerint a kedden, február 17-én Budapestre látogató Vlagyimír Putyin orosz elnök iránt az oroszok 85 %-a bizalommal viseltetik és 74 százalékuk mondta, ha most lennének elnökválasztások, rá szavaznának. (Az MTI moszkvai tudósítója átaludta a hírt.)
– írta Facebook oldalán Lovas István, a Magyar Hírlap EU-gyűlölő, Putyinnál magyar nyelvű propaganda-médiáért könyörgő publicistája. (Azt nem teljesen értjük, miért rúg bele a kormánybarát MTI-be, de ezt per pillanat nem is dolgunk megítélni.)
Viszont örömmel jelentjük, hogy az MTI moszkvai tudósítójával ellentétben, a Kettős Mérce soha nem alszik, és utána is kérdezett, hogy miért is van az, hogy az Oroszországot diktatórikus módszerekkel uraló Putyin (akinek hét főbűnéről itt olvashattok) felfoghatatlanul népszerű hazájában.
Már most ellőjük a poént: a háború és a háborús propaganda tehet róla.
A Lovas által említett 85 százalék pedig nem is annyira tér el az eddigi trendtől. A Krím annektálása után már nyolcvan százalékra ugrott az orosz elnök népszerűsége, júniusban 86 százalék mondta, hogy egyetért a putyini politikával, októberben pedig már 88 százalék. Ez a támogatottság olyan hatalmas mértékű, amilyenről Orbánék nem is álmodhatnak.
Az igazán durva az, hogy a tavalyi év januárjában az oroszok 29 százaléka mondta még csak azt, hogy újra Putyinra szavazna, a konfliktus után viszont ez az arány rohamosan nőni kezdett. Ha hihetünk Lovasnak, most elérte a 74 százalékot a Puytint újraválasztani vágyók aránya. (Itt lehet még olvasgatni erről.)
A Kettős Mérce megkérdezte Denis Volkov szociológust, a moszkvai Jurij Levada független közvéleménykutató-központ munkatársát arról, hogyan tudják Putyin propagandistái még Habony Árpádot is túlszárnyalni.
Hiába gyengül ugyanis a rubel, vergődik a gazdaság és nőnek az árak, Putyin szárnyal. Erről pedig olyan sajátos „mentőcsomagok” tehetnek, mint az ellenzék lejáratása, a rendszerellenes jelöltek ellehetetlenítése vagy a média monopolizálása. Utóbbi nagyon jól illusztáljaegy múltheti írásunk, amelyből kiderül, hogy Oroszországban mindössze egy független TV-csatorna működik, de azt is kivették a kábelszolgáltatók a kínálatukból, az utolsó nagyobb független rádiót pedig megvette a Gazprom.
Egy kis ízelítő abból, hogyan működik az orosz média:
Tekintve, hogy a televízió az orosz politikai propaganda legfontosabb csatornája, a néhány független és ellenzéki újság, illetve a weboldalak és a blogok nem jelentenek túl nagy kihívást az állami és a putyinista oligarchák kezében lévő médiumoknak. Az ukrán válság óta a háborús propaganda módba kapcsolt orosz média egészen tragikomikus, szürreális arcát mutatja. A legemlékezetesebb talán az a két színésznő, akik közül az első az események gócpontjától függően Kijevben, Odesszában, Harkivban és az oroszországi Novocserkasszkban is feltűnt „aggódó helyi anyaként”; illetve a második, aki az állami tévé adásában hazudta szemrebbenés nélkül, hogy egy hároméves gyereket az anyja szeme láttára feszítettek keresztre az ukrán katonák.
Volkov emlékeztet, hogy Putyin már korábban is fegyveres konfliktusoknak köszönhette a népszerűségét. Miután átvette Borisz Jelcintől az elnökséget, alig pár hónap alatt 31-ről 84 százalékra nőtt a népszerűsége az „észak-kaukázusi terrorelhárító akciónak” (azaz a Csecsenföld ellen indított háborúnak) köszönhetően, 2008-ban pedig az orosz-grúz konfliktus miatt örvendhetett népszerűségnek. A kormánymédia már 2008-ban is háborús üzemmódban működött, akárcsak most. Mivel az oroszok 95 százaléka a tévéből informálódik az ukrán helyzetről, nagyon is elterjedt az a nézet, hogy Oroszorzság humanitárius okokból avatkozott be Ukrajnában, hogy megvédje az oroszajkú lakosságot a kijevi „fasiszta” rendszertől.
„Nem akarom azt mondani, hogy Putyin biztosan propaganda-céllal kezdett háborút, de azzal mindenképpen tisztában volt, hogy egy nemzetközi konfliktus jót tud tenni az otthoni megítélésének. Nem hiába próbálta meg már 2013 végén és 2014 elején is diszkreditálni a Majdanon történteket, ezzel elejét véve a békés változásnak. Az orosz tévék már az elejétől fogva nagy hangsúlyt fektettek Ukrajnára, és a méréseink azt mutatták, hogy ennek megfelelően 2014 elején az orosz tévénézők már a legfontosabb közéleti témák között tartották számon az ukrán helyzetet” – mondta.
A hivatalos kormányállásponttal ellentétes véleményeket teljességgel nélkülöző média sikeresen hiteti el a nézőkkel, hogy Európa merő rosszindulatból veti ki a szankciókat, Putyin pedig amellett, hogy megvédi (tágabb értelemben vett) népét, még egy olyan történelmi igazságtételre is képes, mint a Krím elfoglalása. Ez sokakban azt az érzetet kelti, hogy Putyin bizony helyreállította az orosz nemzet nagyságát.
De ki az az Orbán Viktor?
Fehéroroszország, Kazahsztán és Kína most az a három ország, akiket az oroszok a legfontosabb szövetségesnek tartanak – számol be mérései eredményéről Volkov. Utóbbinak nagyon nőtt a népszerűsége, már csak azért is, mert Kínát tekintik most Európa ellensúlyának. Európát pedig nagyon nem szeretik, főleg a szankciók miatt, ugyanis az emberek nincsenek vele tisztában, hogy azokat Oroszország ukrajnai szerepvállalása miatt vetették ki. A legtöbben azt gondolják, az EU öncélúan sanyargatja most őket. Most először mondja azt a lakosság 71 százaléka, hogy rossz érzései vannak az EU-val kapcsolatban. Ilyen korábban nem volt. Még 2008-ban is csak 40 százaléknak voltak ellenérzései Európával szemben. „Ennek ellenére azt mondom, hogy az oroszok többsége nem zárkózik el Európától, szeretné, ha jók lennének az EU-orosz-kapcsolatok, csak éppen most úgy gondolják, hogy Európának valami baja van, és konfliktus provokál velük” – teszi hozzá Volkov.
Megkérdeztük arról is, mit gondol az átlag orosz a magyar kormányPutyin-barátságáról. „Magyarországról nincsen véleményük, hiszen Orbán Viktor nem szerepel a tévében” – mondta.
Oroszország hőse
Ennek az egésznek van egy fontos, és sajnos nagyon is ijesztő hozománya: ha Putyint a háború tartja életben, akkor a romokban álló gazdasága mellet nagyon kicsi eséllyel fog leállni és a nyugat felé nyitni, hiszen nem tud és nem is akar mást kínálni a választópolgároknak. „A célja az, hogy úgy legyen magas a támogatottsága, hogy ne kelljen emiatt változtatnia a kormányzása módján” – mondja Volkov. 2014-re viszont Putyin-rendszere már kipróbálta minden „békés” módját a közvélemény befolyásolásának. Hiába volt szocsi olimpia sok orosz aranyéremmel, a sok befektetés jó, ha 3-4 százalékpontot dobott Putyin népszerűségén. „Az emberek már unták, egyre többen mondták, hogy persze, rendben van a Putyin, de azért mégse lenne rossz, 2018-ban már valami új arcot látni a politikában” – mondja Volkov. Amíg viszont tart a konfliktus, addig Putyin Oroszország hőse. Erről biztos nem akar lemondani.
Putyin Magyarországra érkezik február 17-én. Várjuk őt tüntetéssel 16-án, mutassuk meg, a magyar polgárok elutasítják a putyini politikát, és békét akarnak Ukrajnában: https://www.facebook.com/events/1516327451976724/
A magyar közvéleményt számos tévhit uralja Putyinnal kapcsolatban. Egyrészt nincs szükség a gázszerződés drága megújítására, másrészt, nincs szükség Paks 2 drága, és a korrupciónak megágyazó megépítésére, harmadrészt, csupán Magyarország van azon az állásponton, hogy az ukrajnai konfliktustól függetlenül üzletelni kellene Oroszországgal, negyedrészt Oroszország nem erős: a gazdasága ugyanis romokban hever.
A keddi tárgyaláson előkerülő témák inkább csak a kormánypropaganda vagy Oroszország számára fontosak, Orbán kijelentése pedig, miszerint az oroszokkal való együttműködés a rezsicsökkentés fenntartásának alapja, több mint kérdéses.
Orbán Viktor szerint az idén lejáró gázszerződést például minél előbb meg kell kötni. Ellenben az igazság az, hogy az előző, idén lejáró szerződésben rögzített feltételek szerint akár évekre elegendő gázt hívhatna le még a magyar fél. Mivel az elmúlt években csökkent a magyar gázfogyasztás, így nem használtuk fel az összeset. Ráadásul az Orbán Viktor által a múlthéten átadott csővezeték segítségével az oroszokénál olcsóbb nyugati gázt is tudunk Magyarországra hozni, ami pedig kérdésesé teszi akár a szerződés ilyen nagy mennyiségre szóló újrakötését is. A másik nagy kérdés a paksi bővítés. Sokszor leírtuk már. Ez a hosszútávú építkezés, és a hitelszerződés, egyszerűen nem érdeke az országnak. A hitel feltételei kedvezőtlenek és a kamatai magasak, a technológiai háttér pedig azért kérdéses, mert a következő évtizedekben nem csak a megújuló energia technológiája fejlődhet, hanem maga az atomtechnológia is. Ha pedig az építési költséggel együtt nézzük, a Paks által termelt atomenergia ára drágább lesz, mint azé, amiért jelenleg fizetünk. Az Energiaklub tanulmánya szerint pedig könnyedén ki lehetne akár a jelenlegi technológiai fejlettségünkkel is váltani az új blokkok építését, méghozzá úgy, hogy közben csökkenne a több ezer milliárdos üzlet korrupciós kockázata, és maga a magyar gazdaság sokkal több hasznot tudna termelni magának.
De a találkozón bizonyosan szó lesz az ukrajnai helyzetről és a szankciókról is. Angela Merkel látogatásával kapcsolatban emlékezhetünk arra, hogy Merkel az oroszokkal való gazdasági együttműködést az ukrán válság megoldásához kötötte, Orbán viszont semmi ilyesmiről nem beszélt. A magyar miniszterelnök Merkel látogatásakor ki se ejtette a száján például a szankció szót, az eddigi szankciókat pedig nem tartotta hasznosnak. Bár jelenleg tart a tűzszünet Ukrajnában, a helyzet továbbra is labilis, Magyarországnak pedig nem érdeke Ukrajna gyengén tartása, mint ahogy az sem, hogy a jelenleg Kelet-Ukrajnában zajló konfliktus még jobban megközelítse Magyarországot.
Összességében nem nagyon látható, hogy az az erős orosz-magyar együttműködés, amit Orbán Putyinnal fenntart, miben szolgálja (vagy szolgálhatja) az ország érdekeit. Nyilvánvalóan az oroszokkal való gazdasági együttműködéssel (alapvetően) nincs gond, de az energiafüggőségünk bebetonozása és az oroszok felé való pénzügyi elköteleződés nem lehet az ország érdeke. Főleg annak fényében, hogy az elmúlt hónapokban kiderült: bár Oroszország katonailag még erős, gazdasági ereje nem engedi meg számára, hogy nagyhatalmi státuszba kerüljön. Az olajár tartós csökkenése lényegében bedöntötte az ország gazdaságát – a rubelt legalábbis már mindenképp. Az Oroszország által az EU-s mezőgazdasági termékekre kivetett szankciók pedig helyenként 150%-os élelmiszerár-emelkedést is hoztak Oroszországban.
Ennek fényében egyértelmű. Nem a kormánynak, hanem Orbánéknak fűződhet érdekük a Putyinékkal való barátság fenntartásához. A kormány korábban Kínában és a Közel-Keleten is megjárta a keleti nyitással, hiszen nem tudott tényleges eredményeket elérni. Most Oroszországgal próbálkozik. Olyan szövetségest keres, aki még az EU-nál jobban is elnézi a magyarországi antidemokratikus intézkedéseket. De valószínűleg Orbánék csalatkozni fognak megint. Putyinnak ugyanis nincs elegendő pénze fenntartani Orbánék alig működő országát (Magyarországot), még ha a politikai érdeke ehhez is fűződne. A kérdés: Orbánék mikor veszik ezt majd észre, és mennyi kárunk származik addig Orbánék Putyinhoz fűződő barátságából.
"Rövid távon nincs kifogása az offshore társaságokkal szemben a nemzetgazdasági miniszternek, ha hasznot hoznak az államnak. Varga Mihály a letelepedési kötvényeket értékesítő cégekről is beszélt a Hír TV-ben. Azt mondta: ezek az offshore hátterű vállalkozások megdolgoztak az őket megillető haszonért. A tárcavezető nem cáfolta, hogy egyes hírek szerint milliókat keresnek minden egyes igénylő személyen.” (MNO)
fotó: vs.hu
(Fotó: Index)
