Mostanában elszaporodtak a fideszes közlemények, amelyek a korrupciós vádakra úgy reagálnak, hogy “de a szocik is”. Mintha nem tűnne fel a kormánypárti képviselőknek, hogy már 5 éve ők kormányoznak. Szörnyű dolog lehet ma a kétharmad birtokában, lényegében minden állami intézmény vezetését a haveroknál tudva úgy kormányozni, hogy a szocialisták rákényszerítik az embert. Jön a szocialista, és rákényszerít, meg jön Szigetvári Viktor és az Együtt, és rákényszerít. A fideszes meg nem tud ellenállni, meg kell tennie.
Az előrejelzések szerint 150 helyett szerzett az újbaloldali Sziriza a mai görög választáson. Ezzel elsöprő választási győzelmet aratott de egy mandátummal kevesebbet szerez mint a 151 helyet jelentő többség. A győzelmet ünneplik Európa szerte az újbaloldali és zöld pártok legfőképp a Spanyolországban a közvélemény-kutatásokat vezető Podemos. Az európai közvélemény közben arra kíváncsi sikerül-e vajon megállapodnia az új görög kormánynak hitelezőivel, és ezért mennyit fog feladni politikájából. Percről - percre.
(A frissítések budapesti időzóna szerint mennek, Athénban egy órával több van)
Végük a Sziriza 149 mandátumot szerzett, az Új Demokrácia 76-ot, a neonáci Arany Hajnal, és a Folyó nevű balközép párt 17-et, a kommunisták 15-öt, míg a centristák és a PASZOK 13-at. Minden valószínűség szerint a Sziriza a FOlyó nevű új párttal fogja megkezdeni a koalíciós tárgyalásokat.
0:19 Közvetítésünk véget ért. Jelenleg nem látszik az abszolút többség megszerzése valószinűnek, cikkünket reggel frissítjük.
23:59 80%-os feldolgozottságnál most úgy tűnik nem lesz meg az abszolút többség:
23:23 Zakinthos az első 100%-os feldolgozottságú régió. Itt a Sziriza nyert 43%-al, második az Új Demokrácia 24%-al.
23:16 70%-os feldolgozottságnál 36,03% a Sziriza eredménye, 8,65% szavazott parlamentbe be nem jutó pártokra. Eszerint körülbelül egy százalékot kéne javítaniuk az abszolút többséghez a hátralévő 30% szavazat között.
22:52 Kisebb meglepetésre a német euroszkeptikus konzervatív AfD (Alternative für Deutschland) elnöke, Bernd Lucke is üdvözölte a fejleményeket, mondván, hogy a görög nép szólt, és elege van a z euróból.
22:42 Alexisz Ciprasz győzelmi beszédének Sky News-os angol fordítása hangfelvételen
22:37 Plusz egy mandátum a Szirizának, mínusz egy az Új Demokráciának. Két képviselői helyre vagyunk a Sziriza abszolút többségétől, hatvan százalékos feldolgozottságnál.
22:35 Újabb német Linkés gratuláció, ezúttal Gregor Gysi frakcióvezetőtől, aki görögül twittelt
22:25 Ciprasz arról beszél az összegyűlt támogatóknak, hogy Görögország ma átlépett az elkeseredésen és a megszorítások politikáján. A görög nép szerinte ma egyértelmű ítéletet mondott a megszorítások felett. hozzátette, "a ma este még az ünneplésé, holnap azonban elkezdünk keményen dolgozni a nemzeti újjépítés programján. ... A trojka a múlté" - zárta szavait. (Guardian)
22:09 A 444 a szirizás partizándal-éneklésről is talált videót. Az olasz partizánok dalánál, a Bella Ciaonál a hátul intenzíven ugrálók nagy valószínűséggel az olasz kommunistapárti vendégek.
22:00 50%/os feldolgozottságnál Cipraszék továbbra is három mandátummal vannak lemaradva attól hogy egyedül abszolút parlamenti többségük legyen. Jelenleg 35,87%-on állnak, 62%-os részvétel mellett.
21:55 Nem mindenki egyformán reagál a választási eredményekre Athénban. Legalábbis a karikaturisták szerint az osztályharc élesedik...
21:45 Az El País összefoglalója szerint az EU már felkészült Ciprasz és a Sziriza hatalomra kerülésére – egy másik győztes esetén is azzal számolnak, hogy újabb “mentőcsomagra”, azaz kölcsönre lesz szüksége az országnak. A spanyol napilap szerint Brüsszel azt várja majd el a Szirizától, hogy felejtse el legradikálisabb javaslatait, és legyen még szerényebb, illetve győzze meg arról az eurózónát, hogy a pénzügyi fertőzés elhárulása után (értsd nem lesz Grexit), a politikai fertőzés veszélye sem jelentős: nem nő majd a különböző országokban megerősödött “szélsőséges pártok” népszerűsége. (Feltételezzük, hogy itt a cikk írója többek között a Podemosra gondol, az El País ugyanis nem igazán drukkol Iglesiasék formációjának; de nem egészen világos, hogyan hathatna Ciprasz ezekre a folyamatokra.) A cikk szerint Finnország lett volna egy újabb kölcsön legnagyobb ellenlábasa, lévén az amúgy is “ortodox” ország a márciusi választásokra készül, és választói nem rajonganak a “mentőcsomagokért”. De ezen a héten Alex Stubb miniszterelnök beadta a derekát, és nem állna tovább egy adósságrestrukturáció útjába. A franciák és az olaszok sem ellenkeznének, így “mint szinte mindig, Németország a legnagyobb akadály”. A Bundesbank, a német kancellár és a pénzügyminisztérium korántsem lelkesedett Mario Draghi és az EKB adósságvásárlási projektjéért, a CDU választói már ezen is felhúzták az orrukat, és bármilyen paktum Athénnal megfeküdné a gyomrukat.
Az El País az Eurasia think tank elemzőjét, Mujatba Rahmant kérdezte, aki szerint Angela Merkel eurófób ellenzékére tekintettel sem tehet túl sok engedményt. Cipraszék minden megnyert játszmája az európai radikális pártok malmára hajthatja a vizet – idéz egy uniós tisztviselőt az újság. Az első béka, amit le kellene nyerni a görögöknek az, hogy a felfüggesztett kölcsönök folyósításáért cserébe újabb megszorításokat kellene végrehajtaniuk, pl. a már nyolc ízben csökkentett nyugdíjak további kurtítását. Az újság uniós forrásai bizakodóak a görög párt képviselőivel lefolytatott bizalmas találkozók után, és arra figyelmeztetnek, ha lesz is restrukturáció, a gazdaság további liberalizációjából és a privatizációkból nem engednek semmi áron.
21:36 Antonisz Szamarasz miniszterelnök elismerte a vereségét. Felhívta Cipraszt és gratulált neki a választási győzelemhez. (Guardian)
21:30 Bernd Riexinger a német radikálbalos Die Linke! alelnöke is gratulált Ciprasznak. "Ez a győzelem számunkra is ispiráló hiszen Németországban is több, nem pedig kevesebb baloldaliságra van szükség" - tette hozzá. (Guardian)
21:25 A Macropolis hivatalos becslése szerint a Sziriza egy hellyel lemarad majd az abszolút többségről
21:18 40%-os feldolgozottságnál Sziriza 35,7% (148 mandátum), Új Demokrácia 28,4% (78 mandátum), Részvétel 61,3%, Parlamentbe be nem jutottakra szavazók aránya 8,67%
21:16 A Sziriza kampányváróján a Guardian szerint épp a London Calling szól a Clashtől
21:10 Ciprasz megérkezett támogatói közé az eredményváróra, így fogadták
21:06 "Ugyanaz a TIK-TAK szól Szamarasz fülébe, ami a spanyol kormányfőjébe."
- Mondta ma délután Pablo Iglesias, a spanyol Podemos párt főtitkára Valenciában, a kormányzó Néppárt egyik legfőbb bástyájában tartott meetingjén. Az EP képviselő szerint a „visszaszámlálás elkezdődött”. „Kezdődik a remény ideje” – utalt a Sziriza kampányának jelmondatára, „a félelemnek pedig vége.” „Syriza, Podemos, venceremos.” – Győzni fogunk.
Iglesias szerint nem most fenyegeti a káosz Görögországot, hanem eddig volt káosz, a “görög néppárt és a szocialisták” által megvalósított megszorítások miatt. Ami az államadósság 115%-ról 175%-ra való emelése mellett felelős azért, hogy 1500%-kal nőtt azoknak a nőknek a száma, akik prostitúcióra kényszerültek; hogy 3 millió görögnek nincs betegbiztosítása, és a dolgozók 25% szegény. Azért kell megnyerniük az egy éven belül esedékes választásokat, hogy ez ne történhessen meg Spanyolországban, mert “mi demokraták az embereket mentjük meg, és nem a befektetési alapokat és a bankokat.” (El País, fotó: Podemos, facebook)
21:00 Egy szemptonból könnyű helyzetben vagyunk ha görög választásokról tudósítunk. Könnyű autentikus szavakat találni a videók hangulatára. Ez például szó szerint euforikus, és a Szirizától jött. (RT.com)
20:50 Folyamatosan nő a Sziriza előnye és ez nem véletlen, a régiós bontásban pontosan látszik a kisvárosi, falusi térségek és a nagyvárosok közti különbség. Míg a főként kisvárosi, falusi környékeken az Új Demokrácia erősebb addig utóbbiakban a Sziriza, csakhogy eddig azokban a régiókban, ahol az Új Demokrácia vezet már a szavazatok 30%át feldolgozták, míg a nagyvárosi környékeken, például Attakában, ahol a görög választók harmada él, csak a 17%- át. Miközben az országos feldolgozottság most 28%. Ez pedig azt jelenti, hogy sokkal több szavazat fog érkezni a hátralévő szavazatok feldolgozása közben olyan régiokból ahol a Sziriza erős. Attakában egyébként már 16%-al vezett a Sziriza.
20:35 Üzenet Athénból, a Sziriza gyűléséről Berlinbe
Hétfőn az elnök felkéri Cipraszt, mint a legtöbb szavazatot nyert párt elnökét, hogy keressen koalíciós partnert (már amennyiben mégsem lesz meg az abszolút többség. Ha ez sikerül, már szerdán felállhat az új kormány. Ha ez nem sikerül, akkor az Új Demokrácia kapja meg a kormányalakításra a felkérést. Ha meg nekik sem, akkor akár a neonáci Arany Hajnal is emgpróbálkozhat, ha harmadikként sikerül befutnia.
Az lehet, hogy csak holnap reggel derül ki, hogy a kisebb pártok megugrották-e a három százalékos küszöböt. Szóval simán lehet, hogy eltart majd még egy ideig az izgalom.
Az új parlamentnek február 5-ig kell összeállnia. Ha ez nem sikerül, új választást kell kiírni – mint ahogy az közel három éve is történt.
A Spiegel szerint abszolút többség hiányában nem kizárt, hogy elmarad a kormányalakítás, hiszen a Sziriza nem akar koalícióra lépni a mainstream és korrupt egykori kormánypártokkal, a kommunisták pedig maguk jelentették be, hogy nem állnak össze a Szirizával. A német lap amúgy nem zárja ki, hogy Cipraszék – amennyiben nincs meg a 151 mandátumuk – egy új választáson simábban megszerzik azt.
20:19 Ki hogyan látja Alexisz Cipraszt a Sziriza vezetőjét: 1, Sziriza-szavazók 2, Konzervatívok, EU, USA, piacok, média stb. 3, Szélsőjobb és rendőrség 4, A kommunisták 5, A Papandreu-párt, angoltanárok, stb. 6, Veterán balosok 7, Összeesküvés-elmélet hívők 8, Ciprasz anyja 9, Ő maga
20:15 Jens Weidmann a német Bundesbank elnöke az ARD csatornán nyomatékosan kifejezte reményét hogy a görögök "tartják majd magukat kötelezettségeikhez" az államadósságot illetően. Azt is mondta, hogy "úgy hiszem, a mindenkori görög kormány érdeke, hogy a strukturális problémákat orvosolja." (Guardian)
20:10 Itt vannak a végső exit poll adatok az Euronewstól. Meglátjuk a választási adatok ezen mennyit módosítanak majd.
20:02 A görög belügyminisztérium választási honlapja is elkezdte feltenni az adatokat. A logók sorrendje: Sziriza, Új Demokrácia, Arany Hajnal, To Potami, Paszok, Kommunista Párt, Független Görögök
19:50 Elérkezett az a hagyományosan drámai pillanat amikor az exit pollok és a beérkező eredmények elkezdenek szécsúszni: az első szerint nincs a Szirizának egyedüli abszolút többsége, az utóbbi szerint (ha minden ugyanígy marad) van.
19:45 Közel 10%-os feldolgozottsságnál az Electograph honlap adatai szerint ez a helyzet (Részvétel 42,44%)
Sziriza 35%
Új Demokrácia 29,6%
Arany Hajnal 6,22%
To Potami 5,45%
Paszok 5,33%
Kommunista Párt 5,32%
Független Görögök 4,5%
19:38 Kijöttek az új exit pollok, ezek szerint a Sziriza előnye most épp 10%, ez kisebb csökkenést jelent.
Updated Main Exit Poll (1 of 2) SYRIZA 36 – 38 ND 26 - 28 Golden Dawn 6 - 7 To Potami 6 - 7 #Greece#ekloges2015
19:36 Megjelentek a Sziriza ünnepi hangulatú sátránál az Olasz Kommunista Párt (P.C.I) zászlói is, érdekes módon nem a görög testvérpárt KKE-hez mentek, hanem ide.
19:20 Az AFP (Agence France Presse) már igyekszik is összegezni az eddigi tanulságokat. Leszögezik, ha a Sziriza nyer, ők lesznek az első, nyíltan megszorítás-ellenes erő az EU-ban, de figyelmeztetnek hogy a győzelemmel Görögország "eddig. ismeretlen terepre téved."
19:13 Kint vannak az első szavazási eredmények is, egyelőre 3,86%-os feldolgozottságnál, a részvétel 45,6%
Sziriza 34%
Új Demokrácia 30,9%
Arany Hajnal 6,13%
Paszok 5,73%
Kommunista Párt 5,19%
To Potami 5,17%
Független Görögök 4,5%
19:09 A másik meglepetés az exit pollokban az, hogy az Arany Hajnalt jelentősen alulmérték eddig. Most viszont úgy tűnik, harmadikként fut be, még mindig szoros versenyben a To Potamival.
19:03 Makisz Voridisz egészségügyi miniszter már gratulált is a Szirizának: „amint azt az exit pollokból látom, a Sziriza nyert ezért gratulálunk nekik” írta. Voridisz egyébként régebben egy ma már nem működő szélsőjobboldali mozgalmat vezetett. (Guardian)
18:51 Change Europe <3
18:48 „Győzött a remény” – írja a Sziriza a Twitteren. Ők már biztosra veszik a győzelmet.
18:41 Egy Macropolis exit poll-t szerint 40%-ot is elérhetett a Sziriza – írja a Guardian.
A pártban ünnepelnek:
18:39 Mostanában kezd leesni az embereknek, hogy azért az egy kicsit para, hogy nagy eséllyel a neonáci arany Hajnal fut be a harmadik helyen. Bár ők azért még nagyon-nagyon távol vannak attól, hogy kormányképes erővé váljanak.
18:31 Pár twitteres reakció:
18:08 Az exit poll adatok alapján becsült mandátumok száma a Szirizánál 146-158 parlamenti hely között mozog. Az abszolút többség kérdése továbbra is nyitott marad.
18:01 Egészen pontosan hatkor ki is jöttek az exit poll adatok, ezeket szerint:
Sziriza 35,5-39,5%
Új Demokrácia 23-27%
To Potami és Arany Hajnal fej-fej mellett 6,4-8%
Kommunisták 4,7-5,7% PASZOK 4,2-5,2 % Független Görögök 3.5-4.5% Kinima 2,2-3,2%
17:58 A görögöknél a külföldön élők nem szavazhatnak a választásokon, ezt igen sokan nehezményezték. Nairobiban élő görögök még játék-szavazóurnát is fabrikáltak maguknak.
17:55 Pár perc múlva zárulnak az urnák, és hivatalos lesz az exit poll felmérés állása is. A neten keringő adatok már 14% előnyt jeleznek a Szirizának.
17:47 Jannisz Koutszomitisz a BBC helyi tudósítója azért figyelmeztet: az exit pollok nem hivatalos eredmények, és az előző, 2012-es választásokon is "csúfosan megbuktak"
#Greece | 20 mins to poll close and official exit polls release. Note: Exit polls are not results. Have failed miserably in previous elex.
17:40 Az európai liberális frakció (ALDE) To Potami mögé állt. Azt írják twitteren, hogy "a szűklátókörű nacionalizmus és a populizmus sem ajánl, kívánatos európai megoldásokat" de ők viszont igen. illetve még annyit, hogy a párttal ígéretes jövő várna a görögökre.
17:30 Mint kiderült, az exit pollok azért jöttek ki idő előtt, mert kiszivárogtatták őket, ezért szeretné Szamarasz miniszterelnök pártja elérni a bírósági vizsgálatot az ügyben. (e-Kathimerini English)
17:20 Egyelőre nagyon mérsékelt az érdeklődés a kormányzó Új Demokrácia párt athéni, Szintagma téri eredményváróján
17:18 Magyar idő szerint hat órakor jönnek majd a legfrissebb exit-poll adatok.
16:45 Még nem névvel felvállaltan ugyan, de egyes elemzők már arról beszélnek, hogy sokkal nagyobb a különbség a Sziriza javára, mint eddig gondolták, és úgy vélik 38%-al vezet, míg az Új Demokrácia maradt 26%-on. Ez már simán biztosítaná Cipraszéknak a szükséges 151 helyet a parlamenti abszolút többséghez. (Guardian)
16:38 A WikiLeaks is készült a mai görög választásokra. Kiválogatták a kiszivárogtatott amerikai titkos jelentéseket 2007-ből amikor a párt először feltűnt. Ezek egyikében az athéni USA nagykövetség tévedésből "ultraliberálisnak" minősíti a radikális baloldali formációt.
16:30 Az elmaradhatatlan politikai windows-ablak mém újra terjed Twitteren, ezúttal a "Nyomj Ok-t, hogy töröld az Új Demokráciát" felirattal (Theo Pavlidis, Twitter)
16:24 A harmadik helyért ugyancsak komoly küzdelem várható: a nemrég még nagy riadalmat okozó, nyíltan náci Arany Hajnal a 2012-es 15%-os támogatottságról mostanra 6,6%-ra esett vissza, a jelenlegi exit pollok szerint pedig itt a centrista de inkább a konzervatívokhoz húzó To Potami kicsivel megelőzi.
„Európának tiszteletben kell tartania az eredményt, nem pedig figyelmen kívül hagynia. A politikán kell változtatni, nem az embereken.” Semmitmondónak tűnhet ez a néhány mondat, de ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt évek görög kormányai gyakorlatilag a görög nép akaratával szemben hajtották végre az EU és az IMF által kierőszakolt megszorítópolitikát, ennél erősebb kiállást nehéz elgondolni. "
16:12 A kormánypártnak nem tetszik a publikált exit poll állás. Bírósági ellenőrzést kért, hogy megállapíthassa az adatok hitelességét. (e-Kathimerini)
15:58 A Guardian is leközölte az eddigi, folyamatosan vezetett exit pollok eredményeit. A helyzet azonban még jelentősen változhat, hiszen az eddigi szavazatok nagy része vidéki, a görög választók kb. egyharmada azonban a központi Attikában, és Athénban a fővárosban járul az urnák elé, mindenképp Attika szavazatai fogják eldönteni a végső arányokat.
15:51 A Guardian közvetítése körülbelül 37%-ra teszi azt a szavazatarányt, amivel már egyedül is abszolút többséget szerezhetne a Sziriza. Ha ezt nem érik el, a kisebb pártok valamelyikével kell koalíciót kötniuk. Erre a legesélyesebbnek a Független Görögök-et tartják.
15:47 Manolisz Glezosz, aki 1941-ben letépte az Akropoliszról a náci megszállók horogkeresztes zászlóját, idén 92 éves, és a Sziriza európai parlamenti képviselője. A szavazás előtt azt mondta: "Az emberek ma úgy gondolják, hogy nem hagyják azt, hogy mások döntsenek helyettük a jövőről" (Rui Borges, Twitter)
15:39 Az LMP sok sikert kívánt Ciprasznak
Levelet is küldtek a Szirizának. Az indoklás: „Teljességgel elfogadhatatlan, hogy egész társadalmak fizessék a gazdasági-politikai elit hibáinak és bűneinek árát, miközben a vétkesek háborítatlanul gyarapodnak tovább. Az Európai Uniónak – benne Görögországnak és Magyarországnak is – alapvető érdeke, hogy a kontinens új irányt vegyen, ami a társadalmi igazságosságra épül.”
15:36 Görögország északi részein havazások, míg a szigeteken viharok nehezítik a szavazást. Északon két szavazókört zárt el a hó, a déli Krétán pedig egy képiselőt helikopterrel kellett az Aghia Roumeli-i szavazókörig szállítani, hogy leadhassa voksát. (E-Kathimerini)
15:24 A német Bild Zeitung (az ország vezető bulvárlapja, amely elészeretettel dörgölőzik a hatalomhoz) görög „földrengéssel” riogat. Az illusztrácinak szánt képen Ciprasz arckifejezése azt az érzetet keltheti a gyanútlan német nyugdíjasokban, hogy a politikus már tudja, miféle galádságokat fog tenni a közeljövőben. (A cikkre kattintva persze az olvasható, hogy biztosan az esti győzelmi buli előkészületein gondolkozik – a Bild nem zárja ki, hogy Cipraszék negyven százalékot kapjanak ma)
15:12 Sok volt itt a makróökonómiai szövegelés, de az átlagembernek mit ígér a Sziriza?
A párt egyik gazdasági tanácsadója, John Milios úgy gondolja, ha hatalomra kerülnek, akkor el kell érni, hogy:
áramhoz jussanak, azok, akiknél azt kikapcsolták;
kajajegyeket kapjanak a rászoruló gyerekek (és felnőttek);
egészségügyi ellátáshoz jussanak a rászorulók;
fizessék a hajléktalan emberek lakásbérlését;
álljon vissza a minimálbér a válság előtt 750 eurós szintre.
Továbbá azt is elvárná, hogy a bankok ne követeljenek a rendelkezésre álló jövedelem harminc százalékánál többet a magánszemélyektől, hiteleik visszafizetésére.
15:10 És ha már, akkor legyen Sziriza kampányvideó is.
15:05 Így kampányol az Új Demokrácia (a jelenlegi kormánypárt) a Sziriza ellen.
Durva félelemkampány.
Itt érdemes újra megemlíteni: a hetvenes évek vége óta ugyanis két nagy erő, a jobbközép Új Demokrácia és a szocialista PASZOK uralta a görög politikát. Görögországban, akárcsak több európai országban már jóideje nincs nagy különbség a nagy jobb és ún. baloldali gyűjtőpártok gazdaságpolitikája között. Azaz a Sziriza, akárcsak a spanyol Podemos, valójában az egykori szocdem politikai teret foglalja vissza - szimpatizánsaik között sok kiábrándult egykori szocialista szavazóval, akik szeretnének egy valódi baloldali alternatívában hinni. Ezek a formációk legalább felteszik azokat a kérdéseket, amelyeket a hatalmuk átmentésével elfoglalt pártok már rég nem mernek lerakni az asztalra. Többet erről itt.
14:55„Ez kicsit olyan, mint amikor Asterix áll a rómaiakkal szemben”
A hetekben több magyar lap is foglalkozott a témával. a Magyar Narancs például Georgius Katrougalos szirizás EP-képviselőt faggatta. Egyik kérdésük úgy szólt: „Van egy hatalmas, globális gazdasági rendszerünk, és van azon belül egy elég nagy Európai Unió. Ennek a kettőnek nagyjából megegyeznek a gazdaságról alkotott elképzelései. És van Görögország, amely elindítaná a maga szabadságharcát. Elég nagy az esély, hogy elbuknak, nem?”
Mire a képviselő: „Ez kicsit olyan, mint amikor Asterix áll a rómaiakkal szemben. Elméletileg igaz, amit mond, de figyelembe kell venni a társadalmak érzéseit. Az elitek tényleg a megszorításokat támogatják, hiszen ebből profitálnak, de a nép elégedetlen (...) a Szirizához hasonló pártok sokasodnak – ezek nem olyan dolgok, amelyek mellett homokba dughatja a fejét a gazdasági és a politikai elit.”
14: 45 Hány százalékra van szükség az abszolút többséghez?
Mindez attól függ, hogy hány százalékot kapnak összesen a parlamentbe nem bejutó kis pártok (akik nem érik el a három százalékos parlamenti küszöböt). Ha 16 százaléknyi szavazat vész el, akkor a Sziriza már 34 százalékkal simén a parlamentben van, hiszen a görög választási törvény szerinyt a nyertes ötven pluszmandátumot kap, így annyivel már meglesz a 151 mandátum.
14:41 Úgy néz ki, a Sziriza magasan vezet
Az egyik legkorábbi nem hivatalos exit poll felmérés alapján a Sziriza máris jelentős előnyre tett szert az Új Demokráciával szemben, a szavazatok kb. 33-35%-át szerezhette eddig, szemben Szamarasz pártjának 25,5-27,5%-val. Az első hivatalos exit poll eredmények magyar idő szerint este 8 után várhatók.
14:38 A politikusok szavaztak, majd visszafogottan üzentek
Szamarasz volt az első a nagy esélyesek között, aki szavazott, és azt mondta, hogy az ő kormányzása alatt Görögország lépésről lépésre küzdötte fel magát.
A Paszok vezetője – amely a konzervatív Új Demokrácia kisebb koalíciós partnere – csak annyit mondott, hogy reméli, a szavazók olyan döntést hoznak, amely valami jobb felé visz, és nem hoz további romlást.
Ciprasz egy pár görögül elmondott mondat után angolul mondta a riportereknek, hogy Görögország vissza fog térni a demokrácia, társadalmi összetartás és az emberi méltóság értékeihez. majd hozzátette: „a megszorítások ördögi körének vége”
„A háború utáni években a baloldali és a szociáldemokrata pártok még mások voltak. De még a jobboldal is. Más volt az emberek elképzelése a jóléti államról, a jogállamról, a kohéziós politikákról. Ma lépésről lépésre leépítik ennek a korszaknak a vívmányait. Mi pedig azért harcolunk, hogy egy növekvő európai gazdaságnak köszönhetően garantálni tudjuk az akkori értékek megmaradását, és csökkentsük a társadalomban az egyenlőtlenségeket.”
(Dimitriosz Papadimulisz)
14:26 A német Spiegel is védelmébe vette a Szirizát
Bár Németországban nagyon sokan úgy gondolkodnak, hogy nincs pardon, nem szabad behódolni a Sziriza követeléseinek, sőt, valószínűleg az EU gazdasági és pénzügyi minisztereinek hétfő találkozóját is ez az elgondolás fogja dominálni, nem mondhatjuk azt, hogy ez lenne a követendő út Európának. Ez nem csak, hogy nem fair, de még csak nem is reális elgondolás a Spiegel szerint.
A görög adósság egy részét el kell engedni. A kérdés már csak az, hogy most kerül-e erre sor, amikor még van lehetőség az újrakezdésre, vagy akkor, amikor már talán késő.
Hogy miért nem adják be a derekukat a gazdagabb tagállamok?
Azt mondják, elindulna egy ördögi kör, a többi tagállam se akarna reformokat hozni, sőt a görögök után a portugálok és az olaszok is azt várhatnák, hogy az EU segítsen nekik ez adósságuktól megszabadulni. Az olaszok esetében ez már nagyon necces lehet, hosz az adósságuk kb. 2,2 billió euró, abba már könnyen belerokkanhat az Unió – írja a Spiegel.
14:12 Ciprasz szavazott
Pár perce Alekszisz Ciprasz, Sziriza-vezető is leszavazott Athénban. Egy csomó helyéi és nemzetközi űjságíró várt rá. A statementjét követően angolul annyit mondott: „Görögország visszatér a demokráciához, a szociális kohézióhoz és a méltósághoz.”
13:55 A jelenlegi (és feltehetőleg leköszönő) kormányfő tombol, ígérget, és nem érti, miért nyit Ciprasz esernyőt, ha pénz hull az égből.
Antonisz Szamarasz konzervatív kormányfő pártja pár százalékponttal van lemaradva az újbalos riválistától, ezért ahol csak lehet, beleköt Cipraszba és a – szerinte – „drahmáért lobbizó” barátaiért.
A mostani választás alkalmából egy csomó szép metaforát is kitalált. A Sziriza ugyanis szerinte visszavinné Görögországot a múltba, sőt: „A Sziriza nem megváltoztatni fogja Európát, hanem az egészet Görögországgá változtatná” – mondta a napokban.
Majd hozzátette, érezni már a változások szelét, Európa ugyanis csupa jóval kecsegtet. „Az ország és Európa is a fejlődés felé halad a mostani Juncker- és Draghi-csomagokkal” – mondta – „De ha pénzeső van Európában, páran akkor is előveszik az esernyőjüket” – tette hozzá Cipraszra mutogatva.
Majd ő maga is ígéreteket tett: ha a görögök rá szavaznak, és türelmesen várnak, akkor négy éven belül a legalacsonyabb európai adóknak örülhetnek majd.
A rövid válasz az, hogy nem. A Szirizában találunk maoistákat, trockistákat, na meg zöldeket, és mérsékeltebb balosokat is. De hogy mit gondolnak a kommunizmus örökségéről (főleg, hogy jó kapcsolatokat ápolnak az NDK-utódpárt Die LINKE tagságával), arról csak keveset tudunk. Nemrég megkérdeztük erről a Sziriza egyik tagját, aki azt válaszolta, egyikük sem diktatúrapárti, nem akarnak autoriter rendszert építeni, de nincsenek anynira komoly történelmi sérelmeik a Szovjetunióval szemben, mint Közép-Európának: „Nekünk görögöknek a rosszfiú nem Oroszország volt, hanem Amerika. Az amerikaiak ugyanis támogatták az 1967-es görög katonai diktatúrát. Amikor az Európa Tanácsban felmerült, hogy ítéljék el együtt a fasizmus és a kommunizmus bűneit, a görögök mind ellene szavaztak, – még a konzervatívok is –, hiszen nem tudják a kettőt ugyanannyira rossznak tekinteni.”
13.35 A görög megszorító, intézkedéseket 2010 májusában vezették be, mivel ez volt a követelménye az országnak az Eurozóna tagországok, az Európai Központi Bank (EKB) és az IMF által folyósított 100 millió eurós mentőcsomagnak. A megszorító csomag következményei, 2013-as adatok alapján így foglalhatóak össze (Magyar fordítás: Karas Dávid/Kettős mérce)
13:15 Egy kis emlékeztető: Hamarosan a radikális baloldal kormányozhatja Görögországot. Örüljünk? Aha, örüljünk! „Persze könnyen mondunk a távolból véleményt, hiszen mi nem érezzük a bőrünkön (annyira) a lehetséges görög buktát, és úgy gondoljuk, hogy egy – majdani – szociálisan érzékeny magyar ellenzék rengeteget tanulhat abból, mihez kezd majd a Sziriza a ráruházott hatalommal.”
13:00 A szavazás egyelőre többnyire rendben folyik, a Kathimerini angol közvetítése szerint azonban a szélsőjobboldali Arany Hajnal egyik képviselőjelöltjék megtámadták eg kallipoli szavazóhelyiségben és kórházba kellett szállítani. (Skai TV/eKathimerini)
12:55 A görög választási rendszer kicsit hasonló magyar választási rendszerhez. 300 képviselői hely van a parlamentben. Ebből 250-et a választáson elért eredmények alapján osztanak ki az induló pártok között, további ötven helyet pedig megkap a legtöbb szavazattal rendelkező párt. A bejutási küszöb rendkívül alacsony, 3%, ennek talán ma még lesz jelentősége. Az óriási győzteskompenzáció miatt szokták komoly kritikák érni a rendszert, amelyben például megtörténhet az, hogy egy görög kerületben csak kormánypárti vagy csupán ellenzéki képviselők vannak.
A szavazás magyar idő szerint este reggel 8-tól este 8-ig tart, 8.30-kor várható az első exit poll eredmény.
A Charlie Hedbo szerkesztőségében történt tragédia óta Magyarországon nagyon rossz irányba ment a kormány kommunikációja a bevándorlókkal kapcsolatban. Sorra jöttek az olyan nyilatkozatok, mint Orbán Viktor január közepén tett kijelentései: „A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont”.
Görögország holnap választ: igazságosabb és egyenlőbb Európában akar-e élni, vagy tűri tovább a kilátástalan megszorításokat. Ha a Sziriza hatalomra kerül, azzal Görögország sokat szenvedett lakossága talán újra reményhez juthat, a kontinens maradék része pedig megtanulhatja: a kormányon évtizedekig dohosodó, fantáziatlan hatalomgyakorlókat igenis el lehet küldeni a fenébe. Hosszú poszt következik, melynek végén lesz szó a vörös kesztyűs forradalomról, majd kétszer is elhívjuk kocsmázni az Olvasót.
Alexis Ciprasz pártelnök a Sziriza csütörtöki kampányzáróján, fotó: thetoc.gr
Görögország sorsa egy hónapja újra fokozott izgalomban tartja az európai közvéleményt, de különösen annak két szegmensét: Egyrészről a pénzügyi-politikai elitet, amely az Európai Unió gazdaságpolitikáját, válságkezelési stratégiáját meghatározza, és másrészt a válságra adott európai válaszokkal szemben kritikus, európai radikális- és újbaloldaliakat.
A Sziriza kormányra kerülése esetén az uniós válságmenedzselés élharcosai (különösen a német politikusok) előszeretettel rémisztgetnek a Grexittel is (azaz Görögország eurózónából való kilépésével), és az azt követő eurózóna válsággal, görög összeomlással is. Pedig egyre több mainstream gazdasági szakértő hűti le a vészjóslókat. Legutóbb még a balosnak egyáltalán nem mondható Morgan Stanley elemzése is azt mondta, hogy egyáltalán nem valószínű, hogy Görögország maga mögött hagyná az eurót. Jeffrey Sachs, világhírű közgazdász meg egyenesen a védelmébe vette a Sziriza adósságelengedési követeléseit.
És bár a riogatók azt mondják, a Szirizával a populizmus – és ezzel együtt a szélsőjobb és az orosz befolyás – fog felülkerekedni a józan észen, mi úgy gondoljuk, az erősödő újbaloldal egy olyan értékrendet hoz vissza az Európai Unióba, amely - az utóbbi évtizedek európai politikáját figyelve úgy tűnhetett - veszendőbe ment. A Sziriza (vagy a spanyol Podemos) arra hívja ugyanis fel a figyelmet, hogy az európai értékközösségnek igenis része az egymással szembeni szolidaritás, az elesettek védelme pedig olyasmi, amire a modern ember nem lehet érzéketlen. Ezek a pártok nem tesznek mást, mint újraartikulálják azt a régi gondolatot, miszerint a tömegek kirekesztésén, illetve kizsákmányolásán alapuló társadalom nem lehet sem gazdaságilag sikeres, sem boldog.
Muszáj kitérnünk arra a jelenségre, hogy a nemzetközi és a magyar mainstream sajtó jelentős része jobbára egy lapon kezeli, összemossa az Európa-szerte előretörő szélsőjobbos és újbalos szereplőket. (Akad persze bőven kivétel is, a brit Guardian például több ízben elemezte korrekt szerkesztőségi cikkben a görög helyzetet.) Ezek az orgánumok úgy fogalmaznak, mintha a szélsőjobb és a szélsőbal egyaránt veszélyes lenne az ‘Európai Értékekre’. Meglátásunk szerint a görög, spanyol, ír stb. radikális baloldal nem az ‘európai értékek’ tagadásán alapszik, hanem a szolidaritás egyetemes és európai hagyományokban is bővelkedő gondolatán, előretörése pedig annak köszönhető, hogy Európa és az európai nemzetállamok politikai és gazdasági intézményei nem jeleskednek e hagyományok ápolásában.
A görög helyzetről korábban már írtunk itt és itt, ezen a linken pedig az Európai Parlament szirizás alelnökével készített interjúnkat olvashatjátok. Az alábbiakban néhány pontban kifejtjük, szerintünk mi a jelentősége a holnapi választásnak.
1. Válságkezelés ≠ Megszorítás
Európában a „megszorítás” szó a válságkezelés szinonimájává vált, pedig sok példa mutatja, hogy ez a fajta gazdaságpolitika szociális és gazdasági katasztrófákhoz vezethet: Görögországban a válságkezelés kezdete óta nemhogy csökkent volna, de másfélszeresére nőtt az államadósság. Szóval, ha lesz is említésre méltó gazdasági növekedés az országban, az még évtizedekig e terhek visszafizetésére fog menni, nem a munkahelyteremtésre vagy a nyugdíjakra.
Ma az egyetemről kikerülő görög fiatalnak leginkább két választása van, vagy nyugatra megy, vagy munkanélküli lesz. Ha papíron látható is valamiféle fejlődés (hisz ma már valamelyest növekszik a gazdaság), a gyakorlatban a görögök olyan terhek alatt nyögnek, amelyek alól nehezen tudnak majd kimászni. Ha a legtehetségesebb fiataloknak ma már lehetőségük sincsen arra, hogy otthon kipróbálják magukat, akkor mégis mitől várhatnák azt, hogy rendbejöjjön az ország (arról nem is beszélve, hogy Nyugat- és Észak-Európa pont ezeknek az elvándorlóknak a szaktudását használja gazdasága hajtóerejeként)?
A megszorításos válságkezelés katasztrofális gazdasági és szociális következményeiből egyre több közgazdász vonja le azt a következtetést, hogy ez az út járhatatlan. Hatalomra jutva a Szirizának lehetősége lesz véget vetni a megszorításoknak és növekedő pályára állítani a görög gazdaságot.
2. Lehet más a baloldali politika
A Sziriza által láthatóvá tett folyamatok új jelentést adhatnak a baloldaliságnak. A 80-as évek végétől kezdve az európai szociáldemokrata pártok nem tekintették feladatuknak, hogy a neoliberális hegemóniával szemben alternatívát dolgozzanak ki: a brit Munkáspárt, az amerikai Demokrata párt, a német Szociáldemokrata párt és megannyi követőjük által képviselt harmadik utas program lényegében a konzervatív riválisokhoz való felzárkózás politikáját jelentette az európai és észak-amerikai balközép pártok számára. Nagyrészt ennek köszönhetően sokan vallják azt a nézetet, hogy a ‘jobb’ és ‘bal’ ma már nem jelent semmit. A Sziriza sikere önmagában cáfolja ezt a tételt.
Tony Blair és Bill Clinton - a Harmadik Út apostolai
3. A válság tanulságainak újraértelmezése
Az új baloldali pártok előretörése abban is a segítségünkre lehet, hogy jobban megértsük, mi történt az utóbbi 3 évtizedben a nyugati világban, és melyek a legfontosabb problémák az uniós konstrukcióval. A neoliberális konszenzus egyik hozadéka az volt, hogy a politikai, a gazdasági és a médiaelit nagyjából ugyanazt a világértelmezést sugározta, a demokratikus vita margójára szorultak az alternatív elképzelések, miközben a lakosság egy részének érdekeit sem a politika, sem a sajtó nem kívánta tovább képviselni. A modellből fakadó problémák, csakúgy mint a modell vesztesei - a szegény és hajléktalan emberek, átvert hitelfelvevők, munkanélküliek - kiszorultak a képernyőkről, véleményük eltűnt a hasábokról, és helyettük olyan mesterségesen gerjesztett tematikák foglalták el a viták előterét, mint a “bevándorlókérdés”, a “terrorizmus elleni harc”, a “nemzeti identitás” vagy az ideális családmodell.
Ugyanez történt a 2008-ban indult válság nyomán is, a kezdeti kritikus hangok után nagyjából elfogadtuk a “Lusta Déliek és a Dolgos Északiak” meséjét, és az abból következő megoldási javaslatokat. Az újbaloldal remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy lefolytassuk ezeket a vitákat és kiderüljön: van alternatíva. A görögök a “remény útjára” lépnének, a spanyolok pedig azt üzenik: Podemos. Képesek vagyunk rá.
4. Új baloldal születik
A Sziriza győzelme újabb lökést adhat az – elsősorban Dél-Európában amúgy is erősödő újbalos pártok és mozgalmak lendületének. Ami most vasárnap összejöhet a Szirizának, az sikerülhet decemberben az alig egy éve alapított, de máris a közvélemény-kutatásokat vezető, szintén újbalos, progresszív politikát ígérő spanyol Podemosnak. Nem véletlen, hogy a napokban együtt kampányolt Ciprasszal Pablo Iglesias, a Podemos vezetője. De ott van még Írországban a Sinn Fein, Horvátországban az ORaH, Szlovéniában az Egyesült Baloldal vagy épp az Egyesült Királyságban hirtelen óriási tagnövekedést elérő zöldek is. Cipras és a Sziriza támogatói sem csak görögországi, hanem egész Európán végigsöprő változásokról beszélnek.
Alexis Ciprasz, a Sziriza miniszterelnökjelöltje és Pablo Iglesias a spanyol Podemos főtitkára a Sziriza kampányzáróján
5. A korrupt és érdemtelen politikai elitet el lehet kergetni
A Sziriza megmutathatja, hogy az establishment leváltása igenis lehetséges. Görögországban a hetvenes évek óta két politikai erő váltotta egymást. Talán nem is kell mondani, hogy mindkettő iszonyatosan korrupt, a választók pedig az alapján húzták be az x-et, hogy kit tartottak a kisebbik rossznak (vagy melyik érdekkör kegyéből kaptak munkát, azaz melyiküknek voltak teljes mértékben kiszolgáltatva). Ismerős helyzet?
6. Esélyt kaphat az EU-ban a szolidaritás
Ha pedig a Sziriza ténylegesen sikerrel tudja kormányozni az országot, azzal példát tud mutatni az európai közvéleménynek, hogy egy gazdaság működhet úgy, hogy a társadalom érdekeit is szem előtt tartja, hiszen a pénzügyi rendszer vagy a piacok elvileg azért jöttek létre, hogy az embereket szolgálják, nem azért, hogy igába hajtsák őket.
7. Párbeszéd Európáért
A Sziriza politikusai az elmúlt hónapokban többször is elmondták, hogy tárgyalni szeretnének a pénzügyi szereplőkkel és az európai politikai elittel is. Ha sikerrel járnak, azzal megmutatják, hogy igenis lehetséges a párbeszéd, még gyökeresen különböző érdekek képviselői között is. A sikerhez persze a másik fél hajlandóságára is szükség van.
+1. a vörös kesztyűs forradalom győzelme
Végül pedig emlékezzünk meg a vörös kesztyűs forradalom győzelméről. Hogy az mi? A BBC írt nem is olyan régen azokról a középkorú görög nőkről, akik takarítóként dolgoztak különböző állami intézményeknél, majd a megszorítások miatt az utcára kerültek. Többjük elvált, vagy megözvegyült, sokgyerekes anya, aki a végtelenségig vállalta a túlórát alulfizetett munkahelyén, hogy jövőt biztosíthasson gyermekeinek. Állásuk és megélhetésük elvesztését nem tűrték rezignáltan, hanem az utcára vonultak, és ha kellett, össze is csaptak a rendőrökkel. A súroláskor használt kesztyűik ma már emblematikus részei minden tüntetésnek.
Vöröskesztyűs forradalom, fotó: AP
Egyikük pedig tavaly az EP-be is bevonult: Konsztantina Kuneva, bolgár bevándorlóként kezdett el takarítani Görögországban, és idővel a takarítók egyik fő érdekvédője vált belőle. Ebben a minőségében támadták meg ismeretlenek, és öntötték le savval. Ma EP-képviselőként azért harcol, hogy az európai munkavállalók ne legyenek kitéve a munkáltatók jó- vagy rosszindulatának, hanem szabályozott keretek között dolgozhassanak, olyan fizetésért, amely nem sérti az emberi méltóságukat. Épp a héten szavazott a parlament nőjogi bizottsága arról a határozattervezetéről, amely az illegális munkavállalástól védené őket.
Ne feledjétek, hogy holnap élőben közvetítünk a görög választásról, és látogassatok el este a Kettős Mércére!
A Budapest nyolcadik kerületi Gólyában az európai és görög gazdasági és politikai helyzetben járatos meghívottakkal együtt tervezzük végigizgulni a vasárnap estét, a szervezők mindenkit várnak szeretettel.
Jövő csütörtökön (január 29-én) pedig Mérce-beszélgetést tartunk az Aurórában, ahol meghívott szakértőinkkel a választás eredményét fogjuk megtárgyalni.
Átal Dóri B. Simon Krisztián Papp Gáspár Szekeres Ferenc
Az OLAF, az európai korrupcióellenes hivatal 6 év után visszaélések miatt az Európai Bizottsághoz fordul, a Budapest Szíve program ügyében. A hivatal szerint tele van korrupciógyanús ügyekkel a felújítási program. És ezt tényleg egyetlen magyar állami szerv sem vette észre 6 évig?
Tegnap Ács polgármesterét igazoltatta két rendőr autóval, az úgynevezett kisebbségi igazoltatás keretében. Majd mikor kiderült, hogy nemcsak egyszerű cigány, hanem polgármester is, sűrűn bocsánatot kértek. A magyar emberek 90%-át még nem érte kisebbségi igazoltatás, ez azért lehet, mert a magyar emberek 90%-a nem cigány. Ettől viszont még létezik ez a rendőrségi eljárás, amely elég jól igazolja vissza, a rendőrség is előítéletes, mint a magyar társadalom.
Adott egy miniszter, akit sokan szavahihető embernek tartottak. Még többen szakembernek, aki nem keveri az esztelenséget a politikával, aki nem lánglelkű forradalmár, de a lehetőségekkel és a következményekkel mindig számoló profi. Azt várták tőle sokan, hogy konszolidálja a magyar gazdaságpolitikát, amit elődje cikkcakkjai és unortodoxiája alaposan felforgatott. Progresszív jövedelemadót vagy zöld beruházási fordulatot nyilván nem remélt senki, hiszen mégis csak fideszes, de legalább az a normális fajta - gondolták sokan. Sokan láttak bele sok mindent Varga Mihályba. Sok embernek, reménykedő ellenzékieknek, mérsékelt fideszeseknek kellett csalatkozniuk.
A hiba persze nem Varga Mihályban van. A hiba a rendszerben van, Varga csak annyiban hibás, hogy annak ellenére, hogy jó szakember (ez a mai napig meggyőződésem), elfogadja a rendszer működését, alámegy, sokadszorra is meghajlítja gerincét, és benyeli, amit be kell. Minden jó szándék, józan ész és többnyire a saját meggyőződése ellenére. Ezzel pedig Varga Mihály minden hitelességét elveszítette.
Varga alulmaradt anno Rogánnal szemben az ingyenes készpénzfelvételről folytatott vitában. Botor módon kiállt az internetadó mellett – védve a védhetetlen eredeti koncepciót –, amíg a főnöke be nem jelentette a hátraarcot (ezt a cuclit mások még jobban beszopták). Ő az, aki jobb pillanataiban elismeri, hogy álom a gyors gazdasági felzárkózás, a közmunka program nem megoldás, és az uniós pénzek fűtik a magyar gazdaságot, míg máskor zombiként zengi a kórussal, hogy „Magyarország jobban teljesít”. Varga Mihály az a miniszter, aki teljes képtelenségnek tartotta a vasárnapi zárva tartást, majd teljes mellszélességgel kiállt mellette. Ő az, aki azt nyilatkozta, hogy nem lesznek boltbezárások, elbocsátások meg pláne nem, miközben saját államtitkára szerint ugyan nem tízezres nagyságrendben, de bizony lesznek.
Varga Mihály a korrupciós váddal az Egyesült Államokból kitiltott Vida Ildikó NAV elnök közvetlen felettese. Főnökként napokig nem tudott beosztottja kitiltásáról, sem annak céges viselt dolgairól. Ő az, aki azóta sem mentette fel – még csak ideiglenes sem – a korrupciós gyanúba keveredett NAV vezetőket és nem kezdeményezett külső vizsgálatot a NAV-nál a vádak tisztázása érdekében. Miniszterként ő a felelős, amiért a tárcája több tízmilliárdos bevételi többletet tervezett be 2015-re az útdíjakból, aminek hatására az NFM illetékesei kétségbeesett és roppant dilettáns módon voltak kénytelenek hozzányúlni az autópálya-díjakhoz. Varga illetékessége a szerencsétlenül bevezetett EAKER rendszer is, mint ahogy nála landolt a magán és állami milliárdokat „elgazdálkodó” Töröcskei István ÁKK-elnök lemondása is. Ez utóbbinak bár „jó munkát végzett”, elfogadta a lemondását, sőt közpénzből még egy magánbank tehetős ügyfeleit is kártalanítja, mielőtt azok privát számoltatnák el a bukott bankárt – valószínűleg ez a jól végzett munka jutalma. Kit zavar, hogy ez a 6 milliárd eredetileg a közszférában foglalkoztatottak bérfejlesztésére ment volna?
Varga Mihálynak nem megy jól mostanában. Mondhatni, nem áll nyerésre Vajna kaszinóiban – akinek ő adott adókedvezményt, mert akkor majd több(!!!) adót fizet. Csupa politikai és szakmai pofon, botrány, rossz alkuk, visszakozás, vereség. A helyében nyilván sokan már naponta háromszor lemondtak volna. De ő nem. Van még hová lejjebb és még lejjebb menni.
A hajléktalan emberek összerondítják jelenlétükkel az aluljárót, kesereg Zsuppán András avalasz.hu-n megjelent cikkében. A szerzőt zavarja, hogy mindennapi esztétikai élményét bemocskolja a szegény emberek látványa, és így nem élvezheti kellő áhítattal a rendkívül ízléses diszkókivilágítással felszerelt aluljárót a Ferenciek terén. Majd - politikai lojalitását azért ügyesen megőrizve - megfeddi Tarlós Istvánt, hogy ha már a Fidesz kriminalizálta a hajléktalanságot (és többek között eme szent cél érdekében még ezért a fékek és ellensúlyok rendszerét is felrúgták, az Alkotmánybíróság határozatával szembe helyezkedve beleírták az Alaptörvénybe a hajléktalan emberek megbüntetésének jogát, hisz mi másnak is kellene a jogok között szerepelni, mint a szegény emberek zaklatásának), akkor tessék csak kizavarni őket az aluljáróból.
Pető Péter a Népszabadság újságírója több mint három évvel a választás előtt kiadta az irányt (Előválasszatok!Népszabadság, 2015. 01. 20.), amelyre minden bizonyára vissza-visszatér majd a lap, a politológusok, a politikusok és a közvélemény. Ez az irány pedig a Jobbikon kívüli ellenzéki oldalon történő előválasztás lenne. Utóbbi mellett lehet hosszasan érvelni, az előválasztás innovatív eljárásnak bizonyulhat a baloldali-ellenzéki oldal revitalizálásához, a megfelelő jelölt(ek) kiválasztásához.
Jó napot kívánok, lemondott-e már Vida Ildikó? – kérdezi gyanútlanul az ember, és meg is kapja a választ: Rogán Antal ártatlan, Habony Árpád köszöni, jól van, az ingatlanok rendületlenül nőnek a családi összefogások erejéből, és mindenki nyugodjon le a picsába, a NAV tegnap is kiment pár civil szervezethez!
(Fotó: Index.hu)
(Fotó: 
