Az elmúlt napokban egyre több helyről megtudhattuk, hogy Konrád György miatt lett ellenzéki összefogás és választási kudarc. Ezt mondta Török zsolt az MSZP volt szóvivője, és egy ilyen félmondat található a HVG egyik cikkében is:

“Az MSZP 2014. január elején egyezett meg a volt MSZP-s egykori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc vezette párttal, a DK-val, hogy tárgyalásokba kezdenek Bajnai Gordon formációjával, hogy létrejöjjön a demokratikus ellenzéki összefogás. Az ötletadó Konrád György volt. Az április 6-i választások végeredményét pedig mindenki ismeri.”

„Félelem vagy hála - ez a két érzés jellemezte a közmunkásokat a parlamenti választás napján.” – mondja Komjáthi Imre, a Közmunkás Szakszervezet társelnöke. Mint a furcsa pszichológiai jelenség, a Stockholm-szindróma esetében, amikor a túszok és fogvatartóik között sajátos érzelmi kötelék jön létre, és a félelem helyett szimpátiát és empátiát éreznek a túszok azok iránt, akiket józan ésszel legalábbis megvetnének. Ilyen kiszolgáltatott élethelyzetben a szabad választásokon való részvétel nem jelenti a szabad választást is – talán ez magyarázza, hogy Magyarország legszegényebb településén a Fideszt 95% támogatta.

A hétvégén véglegesen eldőlt, hogy a Fidesz megnyerte a választásokat, és kétharmadot szerzett. Ez nem azért történt, mert az emberek hülyék, hanem azért, mert a Fidesz magát a politika jelentését, és a politikai üzenet közvetítésének a terét megváltoztatta.

A Fidesz politikája erősen építve a rendszerváltás utáni Magyarország kudarcára elfogadhatóvá tett olyan minimumokat, amik egy szabad, szolidáris és igazságos demokráciában nem lehetnének minimum feltételek az állampolgárok számára. Másrészt pedig a kommunikációs csatornák ellenőrzésével, azzal az információ monopóliummal, amit a politikai hírek között létrehozott, meg tudja szüntetni az alternatív politikai elképzelések létrejöttét, és érthetővé, erős, hihető mondandóvá válását.

Kevesen tudják, hogy a Szabadság téri kordonbontás előtt volt civil tiltakozás a Szabadság téri történelemhamisító emlékmű ellen, és a közös történelmi emlékezet kialakításáért. Ezek a civilek akik anno az Eleven emlékművet állították fel tették most közé nyilatkozatukat. Ma délután 4-kor közös beszélgetést kezdeményeznek a Szabadság téren, ahogy mondják: Alkossuk meg magunkból, beszélgetéseinkből a magyarok eleven emlékművét!

Pár nappal a választások után hirtelen mindenki tudni véli, mit akar a „nép”. A „nép” persze mindig vidékiekből áll meg azokból, akik panelban laknak. Akik megélhetési gondokkal küzdenek, létbizonytalanságban élnek, ha így jobban megy: melegítő, gumicsizma. A nem szavazó 40 százalék vagy a Fidesz-KDNP-re, Jobbikra voksolók. Akik ugye osztályhelyzetüknél fogva naivak, gondolja a középosztálybeli „politikai elemző”, vagy alapvetően hülyék, vagy pedig elvont társadalmi ügyekkel foglalkozni képtelen áldozatok, akik csak a jobboldali populizmust értik és azt képzelik, csak a jobboldal képes alapvető igényeiket bizonyos mértékig kielégíteni. Mert a „nép” nem tudja, mi a demokrácia, azt nem érdeklik mindenféle elvont dolgok, neki azt kell mondani, hogy rezsicsökkentés meg munka.

Fritz Tamás közismert fordulata szerint hazánk következmények nélküli ország. Hibázhatsz bármit bizonyos pozíciókban, a tetteidnek nem lesz következménye. Mármint rád nézve hátrányos következménye nem lesz. Te továbbra is keresel pénzt, megtartasz hatalmat, másoknak meg okozol kárt, fájdalmat és csalódást. De maradsz ott és az, aki és ahol voltál. Ez az erkölcs totális tagadása, egyben a végső alapja annak a széles körben osztott meggyőződésnek, hogy a politika egyenlő az erkölcstelenek gyülekezetével. És ez a vélekedés bizony nem alap nélküli – legyen szó akár bal, vagy jobboldalról.

Tegnap barátaimmal ellátogattam a Szabadság térre, hogy tiltakozzak a történelemhamisító kormányzati emlékmű felépítése ellen. Meghallgattuk a borzasztó szavalást, a borzasztó beszédeket, majd beálltunk harmadszorra is kordont bontani, hogy megakadályozzuk az emlékmű felépítését.

„Győzött a kétharmad, megindultak a gépek. Lezárták az utakat, és elkezdték beszántani a növényeket. Brutális támadás indult a földek ellen" – ezek Ács Sándorné agrármérnök szavai, aki az egyik alapítója a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak, és az egyik legharcosabb védője, amióta tavaly ősszel a kormány hadjáratot indított az egyedülálló ökogazdálkodás ellen.

fotó: Greenpeace Hungary

Még most is javában szánt nyolc traktor, hatalmas területen kiforgatva a szárba szökkent őszi búzát, és más veteményt, ezzel máris óriási, a helyiek becslése szerint több tízmilliós károkat okozva.

A kishantosiak feljelentést tettek, és a folyó eljárásokra hivatkozva (jelenleg is folyik hűtlen kezelés, a pályáztatás ügyében, és a birtokvédelem kapcsán) kérték a szántás leállítását. A rendőrség a helyszínen van, de nem tesz semmit. A Greenpeace és más környezetvédők elindították a riadóláncot, de egyelőre csak néhányan vannak ott, nem tudják a barbár rombolást megakadályozni.

A magyar és a német állam megegyezése alapján létrejött Kishantosi Vidékfejlesztési Központ 9000 hektáron 15 éve vegyszermentes gazdálkodást folytat, és egyben oktatási és közösségi központ is üzemeltet: népfőiskola keretében foglalkoznak a fenntartható gazdálkodás oktatásával, és dán népfőiskolára is kiküldenek magyar gazdálkodókat.

A Nemzeti Földalapkezelő tavaly októberben érthetetlen módon nem hosszabbította meg a Vidékfejlesztési Központ bérleti szerződését, és az addig páratlanul nagy kiterjedésben egybefüggő ökológiai gazdálkodást lehetővé tevő területet nyolc részre szabdalta fel.

A Központ megtámadta a döntést, az eljárás még folyik, az ombudsman pedig még tavaly decemberben kijelentette, hogy szerinte a biogazdálkodás révén létrejött környezeti érték alkotmányos védelemre szorul.

Semmilyen tiltakozás és figyelmeztetés, alkotmányra hivatkozás nem hatotta meg a nemzeti együttműködés rendszerét, pedig egy decemberi ombudsman-i állásfoglalás szerint a gazdaság méltó az alkotmányos védelemre. Ma reggel elindultak a traktorok.

Az államtitkár szerint tudatos provokáció, hogy a kishantosiak és a velük szolidáris környezetvédők megpróbálják megakadályozni, hogy az egyedülálló biobirtok végleg tönkremenjen.

Szerintünk viszont az a provokáció, hogy fel akarják számolni ezt az Európa-szerte híres létesítményt, amely Magyarországon egyedülálló módon: alulról jövő, közösségi kezdeményezésre épül, hatalmas területen biogazdálkodást folytat, népfőiskolát működtet, és rengeteg környékbelinek nyújt oktatási és munkalehetőséget.

Alig pár napos a Fidesz-KDNP győzelme, és máris rohamtempóban igyekszik ellentmondást nem tűrően pontot tenni az összes szimbolikus jelentőségű ügyre. Ahogy a szabadság téri emlékmű esetében, a Norvég alap betámadásával, most Kishantoson is megpróbálják eltörölni a rezsimet nem kiszolgáló gondolkodást és annak szimbólumait. Az emlékezetpolitika után, most a zöld ügy jön, és várhatjuk mi lesz a következő. Ezért szolidárisnak kell lennünk egymással és a megtámadott csoportokkal, a megtámadott civilekkel, a szabadság-téri szobor felállítása ellen küzdőkkel, és a kishantosiakkal!

Pedig ha valamire büszkén mondhatjuk, hogy hungarikum, az ez, és nem a házipálinka. Vannak olyan értékek, amelyek megőrzése – kétharmad ide vagy oda – a magyar közösség alapvető érdeke lenne, attól függetlenül, hogy épp a Fidesz vagy más van kormányon.

Ha felháborít, amit Kishantossal művelnek, gyere ma este 7-re a Földművelésügyi és Mezőgazdasági minisztérium elé!

Kattints ide és íratkozz fel a Kettős Mérce hírlevelére

Schiffer András 2010-ben, amikor kiderült, hogy bekerült az LMP a parlamentbe, vagyis ha tetszik, akkor profi politikusi szűzbeszédében arról szólt nagy nyomatékkal, hogy „megrendültek a magyar demokráciának a jog alatti, tehát a szokásjogi, a morális eresztékei”.

Ma van a magyar költészet napja, József Attila születésének 109 évfordulója. Ezen a napon tényleg érdemes 5 percet a kultúrára szánni, elolvasni pár verset, visszaemlékezni a saját kedvenc verseinkre, és azt, ha már van közösségi média, megosztani másokkal is.

Kép forrása:moly.hu