Termékelhelyezés:
Remek hirdetőfelület-használat! Kíváncsiskodva, kicsit fontoskodva emeli ki a fejét a közlemény: hahó, itt vagyok! Gábriel alatt néhány méterrel még van hová parkolnotok!
Termékelhelyezés:
Remek hirdetőfelület-használat! Kíváncsiskodva, kicsit fontoskodva emeli ki a fejét a közlemény: hahó, itt vagyok! Gábriel alatt néhány méterrel még van hová parkolnotok!
Minden várakozásnak megfelelően az Alkotmánybíróság rendben lévőnek találta a választási eljárási rendszerünk újdonságát, a „győztes-kompenzációt”. Arról a szabályról van szó, amelynek köszönhetően a Fidesz hattal több mandátumot szerzett, mint a korábbi választásokon jutott volna neki. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a rá leadott szavazatok arányához képest a Fidesz szerezte meg Európában a képviselői mandátumok legnagyobb arányát. A tét nem volt kicsi: bár a Fidesz a korábbi rendszerben is stabil parlamenti többséget szerzett volna, de győzteskompenzáció nélkül nem lenne az alkotmányos korlátokat hatástalanító kétharmada.
Elkezdődik hát a parlamenti választások után a show, ma összeül a parlament, hogy eljátsszák nekünk azt, ami nincs. Mármint vita, érdemi többpártrendszer és a barátai.
Fotó: Huszti István/Index
„Ahogy a gondolatrendszereknek az igazság, a társadalmi intézményeknek az igazságosság a legfontosabb erénye” – így kezdi klasszikus művét, „Az igazságosság elméletét” John Rawls, az egyenlőségelvű liberalizmus képviselője. Az állításával nehéz lenne vitatkozni akkor is, ha valaki nem osztja az egyenlőségelvű politikai filozófiai téziseket. Olyan ember viszont valójában nagyon kevés van, aki a gondolat lényegi magvával ne értene egyet. Ha ez igaz, akkor olyan emberből is kevés van, aki egyetért a közmunka mai rendszerével. Pár sorban igazoljuk is ezt az állítást.
Fotó: Népszava
Szülészeti erőszak, bölcsödebűnözés, gyámügyi terror. Szinglikurvázás, megalázás. Egy csomó intézkedéssel biztat minket a magyar állam, hogy csak szüljünk, szüljünk bátran. Hiszen azoké lészen az Kárpát-medence hímes tágassága, akik teleszülik azt. Boldog anyák napját, csajok!
Ukrajna az odesszai tragédia felelőseit keresi, közben hadsereg mára előrehaladást ért el a donyecki kerületben lévő Kramatorszkban. Az EBESZ múlt héten elrabolt megfigyelőit ma szabadon engedték, és biztonságban vannak. A BBC tudósitója, Jeremy Bowen már Ukrajna mai, és Jugoszlávia 1989-es helyzete között von párhuzamot.
A modern gazdaságban nem szűnt meg a kizsákmányolás: az “ideális” jövedelemelosztást tönkrevágja a valóság, ahol a tőke hatalmi-politikai erőfölénye torz elosztási vizonyokat kényszerít ki. Az erőfölény alapja a vagyon koncentrálódása, amely ellen azonban fel lehet és fel kell lépni. Ezt fogalmazza meg Thomas Piketty, francia közgazdász sikerkönyvében, amikor globális vagyonadó bevezetését javasolja - számunkra is, már amennyiben a glóbusz részeként határozzuk meg önmagunkat itt, a Kárpát-medencében.
Május elsején mindig sokan sütik el a poént, milyen hülyeség, hogy a munka ünnepe szabadnap. És igazuk is van. Május elseje eredetileg nem a munka, hanem a munkások szociális és emberi jogi harcának ünnepe. A munkásmozgalomé és a munkavállalói jogoké.
Dávid Katalin művészettörténész, az MMA tagja és Csoóri Sándor mellett első életműdíjasa „Feljegyzés” címmel eljuttatott Orbán Viktorhoz egy – vélhetően – művészetörténeti elemezést a Szabadság téren épülgető „Mi, kérem, ott sem voltunk”-szoborról. Orbán Viktor, megtörve a hallgatás, semmitmondás és vagdalkozás ritmikus ismétlődését, bőbeszédű levélben válaszolt Dávidnak, melyben kifejtette, hogy miért találja helytállónak a szobor szimbolikáját. Talán jobban tette volna, ha marad a hallgatásnál, mert ennyi ostobaságot régen hordott össze ember a szoborról.
kép forrása: MKKP
Schönberger Ádám a Szabadság téren, április 27-én, az Eleven Emlékmű csoport Sétáló emlékmű tüntetésén elmondott beszéde
Kedves Barátaim. Ebben az országban, ahol a kormány már majdnem monopolizálta a gazdaságot vagy a földeket, miért ne épp az emlékezést hagyná ki a listájáról? Ahogy a zsebünkben kotorászva eldöntötték, mi legyen a magánnyugdíj megtakarításunkkal, most épp a fényképalbumunkat újrarendezve kívánják eldönteni, mit gondoljunk családunk és nemzetünk történetéről. Ezt a szobrot is, mint ahogy a lassan már három éve összetákolt alaptörvényüket társadalmi vita nélkül, statáriálisan, átgondolatlanul nevetséges formába öntve kívánják átadni nekünk.
fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc / Fotózás és aktivizmus